A 444.hu gyűjtése szerint Pintér Sándornak van a legnagyobb deviza-megtakarítása, 752 ezer eurója (bő 230 millió forint) és 761 ezer dollárja (több mint 175 millió forint). Németh Lászlónénak 15 722 eurója (közel 50 millió forintja) van. A lap szerint Papcsák Ferenc is 38 ezer eurót tart (ami több mint 1 millió forint).
A bankráció.hu csapata a politikusok példáján szemlélteti, mi a legnagyobb különbség a forint alapú megtakarítások és a devizabetétek között. Azt ugyan nem tudni, hogy a képviselők milyen forintárfolyamon szerezték be devizájukat, így megbecsülni se tudjuk, hogy mennyit nyerhettek a gyenge forinton, az azonban biztos: Pintér Sándor másfél milliót nyer, ha egyetlen egységet gyengül a forint az euróhoz és a dollárhoz képest.
|
| Az euró forintárfolyama 2014-ben |
Akarsz spekulálni?
A forint alapú megtakarításokhoz képest egy devizabetét extra hozamot is hozhat, ha erős forint mellett vásárolunk devizát és akkor váltjuk vissza, amikor gyengül a forint - írja a Bankráció. Ha például 1 millió forintot teszünk félre euróban, amit még 300-as árfolyamon vásárolunk, akkor 4 százalékos extra hozamot (40 ezer forintot) tehetünk zsebre, ha 312 forintnál váltjuk vissza a megtakarításunkat. Egy deviza megtakarítás hozama tehát két részből áll, a normál kamatból és az árfolyam nyereségből/veszteségből.
A devizabetétek kockázata az árfolyamveszteség, ami azt jelenti, hogy a megtakarítás visszaváltásakor egy egység devizából kevesebb forintot tudunk vásárolni. Ha többet, akkor árfolyamnyereségről beszélünk. Épp ezért akkor érdemes devizabetétben gondolkodnunk, ha úgy hisszük: a forint árfolyama a jelenlegi szintnél is gyengébb lesz.
A jelenlegi 312 feletti árfolyamszint mellett tehát senkinek nem tanácsoljuk, hogy a váltóba rohanjon és elkezdjen valamilyen devizában megtakarítani - írja a Bankráció.
A szervezet szerint az maga a megadás.
