2008 előtt vagy után vettél fel devizahitelt? Egy használt autó ára különbség

2008 előtt vagy után vettél fel hitelt? Egy használt autó a tét

A Bankszövetség szándéka az, hogy összegezze az elérhető információkat - hangzott el a keddi háttérbeszélgetésen. Becsei András, a Bankszövetség alelnöke a júliusi Kúria döntéssel kezdte, amely 3 kérdéssel foglalkozott. A kormányzat ezt a döntést követte le jogszabályokkal. Ennek jegyében készült el az átszámítási törvény a nyáron, az elszámolási törvény ősszel született meg, ezt követi majd a forintosítási törvény. Ez a 3 törvény az MNB szeptemberi számításai szerint 942 milliárd forintos veszteséget okoz a bankszektornak, ami a szektor saját tőkéjének harmada. Ahol a kormány döntést hozott, ott mindig az ügyfélnek kedvezett - mondta.

A 2008-ban felvett devizahitel esetén - az elszámolás után - a devizahiteles ügyfél egyforma helyzetben áll, mint a forinthitelesek. A 2008 előtt felvett hitelek esetében ugyanakkor - az elszámolást figyelembevéve - már jobban járnak a devizahitelesek, mint a hasonló időben forintban eladósodottak. Ezért sem kedvezhetett többet a devizahiteleseknek a kormányzat - érvelt Becsei.

A számítások szerint a 2008 előtt devizahitelt felvevő ügyfelek egy használt autó árával járnak jobban az elszámolás után, mint a forinthitelesek.

Mostantól csak a jogszabályt kell figyelniük a bankoknak

A három törvény mellett fontos, hogy a jövőbeli hitelezés is "végleges" szabályok mellett bonyolódjon. Ezt akarja elérni a kormányzat a fair bankolásról szóló törvény megalkotásával.

A forint árstabilitása szempontjából fontos volt, hogy a devizahitelek lecseréléséhez szükséges devizát az MNB nyújtja és nem a piacon kellett megvásárolni. A bankrendszer feladata a továbbiakban a jogkövetés lesz - mondta Becsei András.

Nátrán: a lakosság a legnagyobb nyertes

A gazdaságot egyértelműen visszafogta a devizahitelezés. A háztartások számára a megnövekedett terhek visszafogták a fogyasztást, de a bankoknak is rossz volt a helyzet, hiszen komoly összegeket kellett tartalékolniuk a nem fizető hitelek mögött - vélekedett Nátrán Roland, a Bankszövetség elnökségi tagja. A devizahitelek kivezetése a bizonytalanságot oldja és hozzájárulhat a fogyasztás felfutásához. A túlzott tartalékolás és a kockázatok magas szintje a hitelezést is visszafogta, itt is fordulatra van lehetőség.

A mostani intézkedéscsomag legnagyobb nyertesei a háztartások lehetnek - vélekedett Nátrán Roland, aki emlékeztetett: ahhoz, hogy a kormányzat ezt a helyzetet 2014-ben rendezni tudja, kellett a lakosság jövedelmi helyzetének javulása, a bankok stabilitása és az is, hogy az MNB-ben megfelelő devizatartalék álljon rendelkezésre. Becsei András mindehhez azt tette hozzá, hogy a rekordalacsony alapkamat is segíteni tudta a forintosítást.

Erősödött a forint - ez példátlan siker

Az elmúlt hetek alapos - és csöndben zajló - egyeztetései nyomán lezajló forintosítás olyan magas szakmai szinten lezajló folyamat volt, amely azt tette lehetővé, hogy a devizahitelek ilyen mértékű lecserélése nemhogy forintgyengülést, hanem épp ellenkezőleg, erősödést okozott. Ez példátlan szakmai siker - értékelt Kovács Levente főtitkár.

Nagyjából ilyen kamattal indultak a devizahitelek - lesz, aki így sem tud majd fizetni

A mai forintkamat-szintek lényegében a felvételkori devizahitelek kamatszintjének felelnek meg - vélekedett Becsei András. A szakember emlékeztetett: a fair bankokról szóló törvényben szereplő 3 éves (vagy annál hosszabb) kamatfixálási megoldás lényegében csak pontosítja a korábbi törvényeket. A fix kamatozású hiteleknél eddig is 3 évente lehetett módosítani a kamatokat, a fix kamatfelárhoz kapcsolódó szabályozás kérdésében ugyanakkor ez új feltételeket hozhat.

Biztos, hogy lesznek (maradnak) olyan adósok, akiknek a jövőben is problémát jelent majd az így 25-30 százalékkal csökkenő törlesztőrészlet, azaz ennek megfizetése is nehézséget okoz majd. Az ő esetükben a Bankszövetség kezdeményezte a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának meghosszabbítását és kvótájának megemelését - mondta Becsei András.

A forintosítási kamat kialakításában szakmailag ésszerű lenne, ha annak szintje követné az adós folyósításkori kamatkockázatát, az akkori kockázati profilját - vélekedett Kovács Levente, aki szerint ugyanakkor persze figyelembe lehet venni az azóta megváltozott kockázati profilt. De teljesen egyedi megoldásokat nem lehet ilyen tömegű ügyfélkörnek számolni.

A főtitkár szerint a forintosítás után az ügyfelek egy része a hitel lezárását fogja kezdeményezni. A jobb minősítésű ügyfelekért ugyanakkor bizonyosa verseny lesz - ők válogathatnak majd a kedvezőbb forinthitel konstrukciók között.

Mikor lesz ebből valami?

Az ügyfeleket a bankok csak azután tudják majd kiértesíteni, ha minden jogszabály hatályba lép, lezárulnak az elszámolási perek - ez leghamarabb a jövő év második negyedévében lehetséges.

A forintosításban érintett hiteleket ki fogják venni a jövedelemarányos törlesztőrészletekről és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet hatálya alól, hiszen nem lehet olyan cél, hogy bármely adóst adminisztratív okokból - a hitelfedezeti szint emelése miatt - kizárják az átváltásból.

A tervek szerint az összes lépés egyidőben fog megtörténni - erre vonatkozóan külön pont szerepel az NGM és a Bankszövetség közötti megállapodásban.

Az Alkotmánybíróság nem kaszálta el a törvényt

A Bankszövetség sajtóbeszélgetésének pikáns felütést adott, hogy az Alkotmánybíróság 11 szavazattal - 4 különvélemény ellenében elutasította a devizahiteles elszámolási törvénnyel kapcsolatos bírói indítványokat. Ezzel kapcsolatban a Kossuth Rádió 180 perc című mai műsorában Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára azt mondta: a szövetség nem jogalanya az elszámolási törvénynek, az azonban nem zárható ki, hogy - amennyiben minden hazai jogérvényesítési lehetőség kimerül - egyes bankok nemzetközi fórumokon támadják meg az érintett törvényt.

A főtitkár ugyanakkor nyomatékosította: nem volt háttéralku a kormánnyal a forintosítással kapcsolatban, nem az volt a piaci árfolyam alkalmazásának ára, hogy a bankok ne támadják az elszámolási törvényt, amely egyébként - mondta a főtitkár - a hazai bankok tőkéjének harmadát érinti.

A banki elszámolással és a forintosítással kapcsolatban az ügyfeleknek egyelőre nincs teendőjük, ha az összes vonatkozó jogszabály és MNB rendelet elkészül a bankok minden ügyfelet pontosan tájékoztatni fognak - mondta Kovács Levente, aki szerint az átszerződésekkel 2015 harmadik negyedévének végére végezhetnek a bankok.

A főtitkár kifejtette, a bankszektor arra készül, hogy az elszámolás - amelyet a jogi aggályok ellenére végrehajtanak, ha hatályossá válik - a forintosítást és a fair banknak megfelelő új szerződéseket egyidőben intézik el az ügyfelekkel, akiknek így csak egyszer kell bemenniük a bankokba.

Arról, hogy a forintosítással ki fog jól járni, kifejtette: "aki bízott a kormányban és bízott a bankszövetségben, tehát fizette mindig rendesen a hiteleit, és belépett az árfolyamgátba a lakáshitelesek közül, ők fognak a legjobban járni". Ezt azzal magyarázta, hogy akik az árfolyamgátba beléptek, kaptak a kormánytól és a bankoktól is valamennyi kedvezményt, és a kormánytól kapott kedvezmény "extra módon" megmarad nekik.