Az EKB honlapján megjelent vélemény szerint a végtörlesztésről szóló törvénnyel bevezetett rendszer öt szempontból is aggályos.
Először is az EKB megítélése szerint a törvény azzal, hogy lehetővé teszi az adósok számára tartozásuknak a lényegesen a piaci árak alatti, rögzített árfolyamon történő visszafizetését, a bankrendszer stabilitását jelentősen gyengítő helyzetet teremt, mely egyben valószínűleg a gazdaságra is káros átgyűrűző hatásokat fejt ki.
Másodszor - az adósok részvételi arányától függően - a magyar bankrendszernek a devizahitelek törvény szerinti visszafizetéséből származó egyszeri vesztesége hátrányosan befolyásolhatja a bankok tőkepozícióját olyan időszakban, amikor a felhalmozott jövedelem visszatartása útján történő tőkefelhalmozási képességük, részben a pénzügyi szektorra az elmúlt évben bevezetett adó következtében korlátozott. Mivel a magyar bankszektornak körülbelül 60%-a külföldi csoportok tulajdonában van, várhatóak a határokon átnyúló átgyűrűző hatások, mivel az aktuális piaci árfolyamok alatti végtörlesztés hatást gyakorolhat e banki csoportok konszolidált nyereségére is.
Noha az anyabankoknak képesnek kellene lenniük az azonnali pénzügyi hatás kezelésére, a törvény - a pénzügyi szektort terhelő adóval együtt - növelheti annak kockázatát, hogy az anyabankok forrásokat csoportosítanak át magyar leányvállalataiktól más leányvállalatokhoz, ami hosszabb távon is gyengítheti a magyar bankok hitelezési képességét.
Harmadszor, a bankrendszert érő azonnali kedvezőtlen pénzügyi hatáson túlmenően számos, a magyar gazdaságot kedvezőtlenül érintő külső hatás is felléphet. Az forint árfolyama leértékelődhet, nőhet országkockázati felár, emelkedhetnek a belföldi kamatok, valamint gyengébb lehet a gazdasági növekedés a hitelezési tevékenység további szűkülése és a szigorúbb hitelezési feltételek következtében. Az EKB szerint további hatásként a külföldi befektetők általi megítélés a jogbizonytalanság fokozódása és az érzékelt országkockázat következtében romolhat.
Negyedszer, a törvény kedvezőtlen hatást fejthet ki az államháztartásra is, más tényezők mellett a bankrendszer potenciális nehézségeit tükröző országkockázati felár emelkedése és a törvény növekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt - írja az EKB. Noha ebben a szakaszban nehéz az átfogó makrogazdasági hatások számszerűsítése, a növekedésre gyakorolt rövidtávú nettó hatás
Magyarország számára valószínűleg kedvezőtlen lesz.
Ötödször, az EKB a magánszemélyek számára a devizaalapú jelzáloghitelek felvételének megtiltásáról szóló, korábbi véleményében rámutatott, hogy amennyiben a törvényjavaslat határon átnyúló hatásokkal jár, az kérdéseket vethet fel a Szerződés tőke és fizetések szabad áramlásáról szóló 63. cikkének való megfelelőség tekintetében.
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
