A bankok kifizetik a hitelt, aztán csak várják a törlesztést - nem jó ez így

Intenzív jogszabályváltozásokkal szembesült az elmúlt évben (is) a hazai pénzintézeti szektor. A Deloitte legutóbbi szakmai fórumán ezen változások közül pozitív hatásúnak tartották a megjelentek a finanszírozás szempontjából a Növekedési Hitelprogramot és az új polgári törvénykönyv szabályait.

Sok fejtörést okoz az elszámolás

Komoly fejtörést okoz ugyanakkor a bankok és a lízingcégek számára az elszámolás. A rendezvényen elhangzott, hogy a mérlegekre kedvezőtlenül ható mhiteegoldás egyéb feladatokat is ad a pénzintézeteknek. Ezek közé tartozik, hogy a devizaelszámolási törvény áfa-kérdéseit megfelelően rendezzék, ugyanis a vonatkozó jogszabály nem tartalmaz releváns rendelkezéseket, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még csak most véglegesíti álláspontját. A fő problémát a bankok esetén a kamat-, a lízingtársaságokat nézve pedig a tőketörlesztés változásainak elszámolása jelenti. Nagy kérdés, hogy az intézeteknek a korábbi időszakokat érintően kell-e elszámolást végezniük önellenőrzéssel – amely gyakorlatilag megoldhatatlan feladat –, vagy alkalmazhatnak „fikciós jellegű” áfa-elszámolást.

Szintén gondokat okozhat a pénzintézetek számára a portfólió-értékesítési ügyletek áfakezelése. A szerződéses portfólió átruházása főszabály szerint adóköteles ügylet, hitel-kölcsön portfólió esetén azonban van kivétel: ha tartalmában például csak követelésértékesítés zajlik, és ezt a bank kellőképpen bizonyítani is tudja, akkor nem merül fel áfakötelezettsége. Mivel az NGM nagyon szigorúan vizsgálja a portfólió-értékesítési szerződéseket, ezeket az ügyeleteket a bankoknak egyedileg kell értékelniük és kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a formai és tartalmi körülményekre is.

A banki követelések szja-mentes elengedése, illetve annak alkalmazásának bizonyítása is jelentős adminisztrációs terhet ró a kifizetőre. Esetenként előfordulhat, hogy az elengedett összeg „egyéb jövedelem” kategóriába tartozik, mely után a banknak 27 százalékos eho fizetési kötelezettsége keletkezik.

A bankok jövőbeli terveivel – rövid távon a hitelkiváltási versennyel – kapcsolatban a Deloitte szakértői arra emlékeztettek, hogy a pénzintézetek rendkívül heterogén fogyasztói környezetben mozognak, ezért az ügyfélszerzés összetett szegmentációs gondolkodásmódot igényel tőlük.

Figyelnének a fejleményekre

A vállalati hitelezéssel kapcsolatban a rendezvényén felmerült, hogy hitel vagy kölcsön folyósítását követően a bankok nem igazán vizsgálják a fizetőképességet érintő (adó)szabályok módosulásainak hatását. Pedig az újabb adózási változások – például az élelmiszerlánc-felügyeleti díj rendszerének módosítása, a reklámadó bevezetése, az adminisztrációs jellegű terhek növekedése (EKÁER) és a meglévő közterhek módosulása – olyan adózási kockázatokkal járhatnak, amelyek a hitelfelvevő cégek fizetőképességét is érinthetik. A kereskedelmi ügyfelek hitelvisszafizetési képességét pedig a az új kereskedelmi jogszabályok, a már említett reklámadó mellett a kötelező vasárnapi zárva tartás is rontotta. A tanácsadócég szakértői az adott változásokkal érintett ügyfelek tekintetében előzetes kockázatfelmérő „adó-átvilágítást” javasolnak a bankok számára, aminek segítségével a működés kedvezőbb irányba terelhető.

Egyértelműen pozitív változás ugyanakkor, hogy a Ptk. a zálogjogot helyezte előnybe: az új lehetőségekkel élő bankok zálogjogosultsági bizományost jelölhetnek ki, aki biztosítéki ügynökként léphet fel. Ezenfelül a hitelezők védelmét erősítve megjelentek új biztosítékok is (elidegenítési és terhelési tilalom). Ugyancsak kedvező, hogy a hitelbiztosítéki jogszabályok módosítására is van lehetőség – e célra az Igazságügyi Minisztérium már felállított egy munkacsoportot.