A 2019-es eredményt fogják vizsgálni: veszteséges és működésképtelen cégnek nem adnának pénzt, de egyébként laza feltételrendszerben gondolkodnak.

November végére majdnem 6500 milliárd forintos hitelállománya volt a magyar vállalkozásoknak.

A kkv-hitelezés valamennyit bővült az első negyedévben, a teljes vállalati állomány viszont csökkent. A lakosság érdeklődése ébredezik, de még mindig inkább törlesztünk.

Az MNB nem adja fel könnyen: saját sikereként (is) könyveli el, hogy a bankok jelezték, érdekeltek a (vállalati) hitelezés felfuttatásában. A gondot az jelenti, hogy a hitelkeresletet a nagyon olcsó hitel sem mozgatta meg számottevően, ráadásul ebben a versenyben a bankok nem sokat nyernek.

A pénzintézeteknek az elmúlt időszakban is komoly fejtörést okozott a számtalan jogszabály-változásnak való megfelelés. A Deloitte szerint a (vállalati) ügyfelekre vonatkozó (adó)változások hatását a jövőben a bankoknak is folyamatosan értékelni kellene.

A lakosság hitelállománya 43 milliárd forinttal csökkent egy hónap alatt, miközben több mint 80 milliárd forinttal több pénzünk van betétben. A vállalatok rengeteg pénzt toltak devizabetétbe.

Az OTP és a K&H Bank szerezte meg az első körben kiosztható Növekedési Hitelprogram 750 milliárd forintjának 13-13 százalékát.

Tovább csökkent májusban a hitelintézetek ügyfélhiteleinek állománya, ám már csak minimális mértékben. A vállalati hitelezés bővült, a háztartások hitelállománya azonban tovább zsugorodott.

A bankoknak és a vállalkozások egyaránt érdeke, hogy rossz hitelüket ne döntség be, hanem megállapodjanak, átstrukturálják hitelüket. De hogyan menthető meg a bedőléstől minél több vállalati hitel? A sikeres restrukturálásnak több feltétele van.

Az MNB adatai szerint máris megjelentek a vállalati és a lakossági hitelek kamataiban az elmúlt hetek jegybanki kamatcsökkentései.

Jelenleg Magyarországon a vállalati hitelállomány körülbelül az egy évvel ezelőtti szinten van. Októbertől azonban kedvezően változott a vállalati hitelek szabályozása, a K&H szakértője szerint azonban a cégek nincsenek tisztában a hitelbírálat szempontjaival.

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) hétfői rendezvényén résztvevő szakemberek szerint az IMF/EU-hitelmegállapodás mielőbbi megkötésére és az állami garanciarendszer erősítésére lenne szükség a hitelezés fellendítéséhez. 300 fölötti eurótól nem kell félni.

Júniusban 24,7 milliárd forinttal csökkent a háztartások hitelállománya, a nem pénzügyi vállalatok esetében 85,4 milliárd volt a csökkenés. Az előző hónaphoz képest a háztartások betétállomány 60,6 milliárd forinttal emelkedett, míg a nem pénzügyi vállalatok esetében a betétállomány csökkenését regisztrálták.

Az OTP felmérése szerint fél év alatt 27 százalékról 33 százalékra nőtt azoknak a KKV-knak az aránya, amelyek a következő 6 hónapban esélyt látnak tevékenységük bővítésére. A cégek negyede kifejezetten technológiai jellegű fejlesztést tervez, amelyben kulcskérdésnek számít a bankhitel. Sokan ugyanakkor ajánlatot sem kérnek a bankoktól, mert úgy vélik, hogy egyre nehezebb hitelhez jutni, holott az adatok mást mutatnak.

2012. első negyedévében közel másfélszeres összértékben kötött új vállalkozói hitelszerződést az OTP Bank, mint 2011. azonos időszakában. A jelentős növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a hitelintézet tavaly ősz óta 20 ezernél is több vállalkozást keresett meg konkrét összegű, indikatív hitelajánlattal, amely pontos tájékoztatást adott a cégvezetőknek a cégük által elérhető források nagyságáról. Az OTP Bank idén tavasszal bővített szolgáltatásokkal folytatja tavaly indított sikeres programjait és több mint tizenháromezer vállalkozót keres meg indikatív hitel, illetve speciális számlacsomag ajánlataival. Csonka Tibor, az OTP Bank Mikro-és Kisvállalati igazgatóságának vezetője cáfolja azokat a híreket, amelyek szerint egyik bank sem nyújt hitelt a vállalkozásoknak. Az OTP többféle pénzügyi szolgáltatással segíti a vállalkozókat.

A háztartási és vállalati szektor hitelfeltételei tovább szigorodtak, de a szigorító bankok aránya az előző negyedévhez képest jelentősen csökkent - ezt mutatja a Magyar Nemzeti Bank áprilisi hitelezési felmérése, amelyet csütörtökön sajtótájékoztató keretében ismertettek a jegybank szakemberei.

Áprilisban a jegybank adatai alapján a háztartások által felvett forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses értékei tovább csökkentek. A forint személyi hitelek hitelköltség mutatói jelentősen csökkentek a 2012. áprilistól alkalmazandó törvényi szabályozások miatt.

A vevőkör szűkülése mellett a rendelkezésre álló források miatt is szenvednek a hazai kkv-k, a bankok visszafogták hitelezési tevékenységüket a válság alatt. Lízingben kevés cég gondolkozik, a pályázati rendszerek pedig gyakorta szűkítik a cégek mozgásterét. Van-e hitel, kell a hitel a magyar cégeknek?

Az MNB közzétette legújabb hitelezési felmérésének eredményeit. A felmérés megállapítja, hogy a nehezülő finanszírozás gyengíti a bankok hitelezési képességét. A bankok válaszai alapján mindez egyre nagyobb mértékben magyarázza a vállalati és háztartási hitelezési feltételek szigorítását. Új háztartási hitelkihelyezések a végtörlesztés és az árfolyamgátba történő bejelentkezések után várhatók.