A Magyar Nemzeti Bank (MNB) üdvözli a bankok vállalásait, amit a Bankszövetség összesített és átadott a jegybank részére – áll a jegybank honlapján elhelyezett közleményben. Mindez annak fényében érdekes, mert korábban épp ezen vállalások okán - pontosabban ilyen vállalásoknak a bankok számára a bankadó csökkentésének feltételeként történő előírása miatt – különbözött össze az MNB és az NGM. (Bár a vita – miként arról korábban írtunk – nem új keletű.)
Számok nélküli ígéretek?
A vállalások mibenlétéről meglehetősen keveset árul el a jegybanki közlemény. Mindössze arra emlékeztet, hogy az Erste Bank 2015 februárjában vállalta az aktívabb hitelezést konkrét célszámokkal, az EBRD és a Kormány között korábban kötött megállapodás keretében. Az MNB üdvözli, hogy a többi bank is követte az Erste Bank példáját és részben a jegybank szorgalmazására - igaz, főként konkrét célszámok nélkül - vállalta a hitelezési aktivitása növelését. A bankok egyöntetűen kifejezték elköteleződésüket a hitelezés bővítése és a gazdaság támogatása iránt. A főként kvalitatív vállalások alapján elmondható, hogy a bankok elsősorban a vállalati és azon belül is a kkv szektorban szeretnék növelni hitelezésüket 2015 és 2017 között. A lakossági szegmensben a bankok többsége nem tervezi a hitelállomány számottevő bővítését a következő három évben.
Keresni nem fognak...
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor nem árt emlékeztetni arra, hogy a bankok ebbe az irányba szorítva is vannak, hiszen a lakossági hitelezés bővülését maga a jegybank kötötte meg a januártól életbelépő szabályozással. A másik oldalon ugyanakkor jól látható, hogy komoly gondot okoz (majd) a szektornak ez az egyirányú verseny: Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója a Portfolio.hu konferenciáján arra figyelmeztetett, hogy ha versenyezni versenyezni is fognak a bankok, de keresni nem tudnak majd, tekintve, hogy ilyen alacsony kamatkörnyezetben egyszerűen nem lehet majd megfelelő profitabilitást elérni.
Az MNB által is szorgalmazott vállalások alapján a bankok a banki különadó mérséklődésével párhuzamosan élénkítik a hitelezési aktivitásukat, és ezáltal hozzájárulnak egy tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedés megteremtéséhez – áll a jegybanki közleményben. Az MNB elkötelezett abban, hogy a hitelezési fordulat fennmaradjon, és a bankok - a jegybanki programokra egyre kisebb mértékben ráutalva - egyre nagyobb finanszírozást biztosítsanak a gazdaságnak.
A kormány és az EBRD közötti megállapodás alapján a banki különadó csökkentése jelentősen segíthet abban, hogy a bankrendszer eredménye és ezen keresztül a belső tőkeképződési képessége erősödjön. A hitelezési képesség növekedése megteremti annak a lehetőségét, hogy a bankrendszer egyre önállóbban, a korábbiaknál nagyobb mértékében támogassa a hitelezési aktivitásán keresztül a gazdaság fenntartható növekedését.
Már megint a tyúk vagy a tojás?
A jegybank ismételten megjegyzi: a hitelezési hajlandóság erősödése eddig hiányzott. A pénzintézetek ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy a mélybe zuhanó hitelkamatok mellett sincs számottevő beruházási kedv, amit egyrészt továbbra is a cégek szerint bizonytalan gazdaságpolitika, szabályozói környezet okoz, a másik oldalon pedig az, hogy alaposan megcsúsztunk a 2014-20-as időszak uniós pályázataival. Kereslet nélkül pedig a jelenleg a legkiválóbbnak tartott Növekedési Hitelprogramon is folyamatosan finomítani kell, új és új szegmenseket, ügyfélköröket kell beengedni a programba, hogy érdemi kibocsátás történjen. A hitelkínálat megteremtése nem jár automatikusan a hitelkereslet bővülésével – hangoztatják a bankok.
Az MNB becslései alapján a vállalati hitelállomány 1 százalékos növekedése 0,2 százalékkal emeli a GDP szintjét. Ha pedig a hitelállomány növekedése főként a kkv szektorban valósul meg - ahol a munkahelyek többsége található - az érdemben hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez is. Az MNB szerint hosszabb távon Magyarországon – a jegybanki programokra egyre kisebb mértékben ráutalva - évi 6-7 százalékos vállalati, évi 10 százalék körüli kkv és visszafogott lakossági hitelállomány-bővülésre van szüksége ahhoz, hogy a 3 százalék feletti gazdasági növekedés fennmaradjon. Ez egyúttal az MNB bankokkal szembeni hitelezési aktivitásra vonatkozó elvárásának is tekinthető – szól a közlemény, bővebben nem részletezve, hogy a jegybank ezen elvárásnak akár formai jelleget is akarna-e adni – de mint már fent említettük, a korábbi vita ekörül zajlott.
A közlemény megjegyzi: az MNB számos eszközzel, köztük a Növekedési Hitelprogramon keresztül támogatja a kkv szektor finanszírozását, és csökkenti az ügyfelek indokolatlanul magas kamatterheit. Az NHP indulásával az első szakaszban lebontásra kerültek a hitelpiaci korlátok és növekedett a verseny, később a második szakaszban az új hitelezés előtérbe kerülésével pedig már jelentősen emelkedett a beruházási aktivitás és ezen keresztül a gazdasági növekedés és foglalkoztatottság. Az NHP-n kívüli hitelezés azonban nagymértékben szűkül, emiatt a jegybank még mindig nem tudja csökkenteni a kkv hitelpiac támogatásának intenzitását. A jegybank fontosnak tartja, hogy a kívánt 6-7 százalékos vállalati hitelállomány-bővülést a bankok egyre nagyobb mértékben piaci alapon legyenek képesek megvalósítani.
A geopolitika volt meghatározó. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
