Lényegében annulálja a beígért bankadó-csökkentés kedvező hatásait az, ha a hazai hitelintézeteknek gyorsan vissza kellene fizetnie a Buda-Cash botrányból eredő DRB bankcsődök miatt az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) adott 107 milliárdos jegybanki kölcsönt.

A Világgazdaság szerint a jegybank 3 hónapos futamidőre adott likviditási kölcsönt az OBA-nak, ám ez az összeg a – rendelkezésre álló 2013-as adatok szerint – lényegében 4 éves OBA tagi befizetéssel egyenlő.

Ilyen a díjképzés

2013-ban az OBA által számbavehető hitelintézeti betétállomány 17366 milliárd forintot tett ki, ennek 73,6 százalékára, 12781,4 milliárd forintra vonatkozott az OBA védelem. A jelenleg hatályos hitelintézeti törvény értelmében az éves tagdíj összege nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő, az OBA által biztosított betétek állományának két ezreléke, ami 25,5 milliárd forintot tesz ki. A törvény arra ad lehetőséget, hogy a kockázatosnak ítélt hitelintézetek esetében emelt díjat, 0,3 százalékot írjon elő az OBA, ilyen tétel kivetésére ugyanakkor eddig nem került sor.

A hatályos szabályozás szerint a pénzintézetek számára az OBA rendkívüli befizetési kötelezettséget írhat elő például épp felvett kölcsön törlesztése okán, ám a rendkívüli befizetés mértéke sem lehet magasabb, mint az éves díjfizetés összege. Vagyis legoptimálisabb esetben is, legfeljebb a jegybanki kölcsön felét tudná visszafizetni az idén az OBA, ráadásul teljesen kiürítve állna a hazai betétvédelmi szerv egy esetleges újabb csőd előtt...

Erős változás

Persze, a bankok szempontjából a helyzet most némiképp kedvezőbb, hiszen júliustól már az új betétvédelmi jogszabályok lesznek érvényesek, ahol az éves díj maximális mértékét a jogalkotó a védett betétek 0,3 százalékára emelte. (Érdekesség, hogy ugyanakkor nem emelték a kockázatos tagintézményre kiróható teher hasonló mértékét, azaz ha a szükség úgy hozza, hogy a szektornak – mint most - gyorsan kell feltöltenie az alapot, nincs is mód arra, hogy a kockázatosabb hitelintézetektől többletpénzt várjanak.)

A júliustól hatályos szabályozás szerint a rendkívüli fizetési kötelezettség éves mértéke nem haladhatja a díjfizetési alap 5 ezrelékét, sőt, ennél is magasabb lehet a rendkívüli díjfizetés összege, ha az OBA által felvett kölcsön vagy az általa kibocsátott kötvény összege meghaladja a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,8 százalékát. A mostani kölcsönnel ezen a szinten egyensúlyozunk, tekintve, hogy a 2013-as adatok szerint az említett összeghatár 102,2 milliárd forint lenne.

A törvény értelmében az OBA vagyonának 2024-re ráadásul újra el kell érnie a kártalanítási kötelezettség alá eső betétek 0,8 százalékát. Praktikusan ez azt jelenti, hogy 2024-ig a bankrendszerre további minimum 210 milliárdos teher rakódik -hiszen a feltöltés mellett a hitelt is fizetni kell. Ez „sima” díjfizetés mellett is összejöhet, ugyanakkor persze nem zárható ki újabb bankcsőd, amely esetében újra borul a rendszer.

Fabatkát sem érne a bankadó-mérséklése

Ráadásul további gondot jelenthet az, ha a jegybanki hitelt rövid távon kellene visszafizetni, amihez rendkívüli befizetést kellene elrendelni. Ebben az esetben ugyanis a bankadó mértékének bejelentett csökkentése – amely a banki hitelezés felfutását lenne hivatott megsegíteni – nem segítené a bankrendszert, mivel azt az összeget más jogcímen kénytelen lenne befizetni. Mint ismert, az NGM számításai szerint az a tény, hogy a bankadó mértéke 2016-tól a 2014-es mérlegfőösszeg 0,31 százalékára, 2017-től pedig a 0,21 százalékára csökkenne a jelenlegi – 2009-es adatokon alapuló - 0,53 százalékról, az a bankrendszernek a jelenlegi 140-150 milliárdos teher 60 milliárdos csökkenését okozná jövőre, 2017-ben további 22 milliárddal csökkenhet a terhelés. Könnyű látni, hogy a tehermérséklés összege lényegében az OBA rendkívüli befizetési kötelezettséggel azonos – ráadásul az OBA rendkívüli befizetési kötelezettség még az idei évet nyomná.

A fentiek nyomán érthető, hogy híreink szerint a jegybankban és a kormányzatnál is úgy gondolkodnak, hogy a jelen helyzetben nem lehet cél a gyors visszafizetés, ezért a hitelkonstrukció átalakítására van szükség. Adja magát a lehetőség, hogy a kölcsönt hosszabb futamidejűvé alakítsák vagy olyan kötvénnyel cseréljék le, amelyet az MNB lejegyez.

Ésszerűnek látszik, hogy a futamidőt az Uniós szabályozással összhangban úgy alakítsák ki, hogy 2024-re mind a kötelező feltöltés, mind a hitel visszafizetése megtörténjen. Mindezek mellett figyelemmel kell lenni az OBA likviditására, azaz a tagi befizetések egy részét mindenképp a mindenkori kártalanítási fedezetére kell félretenni. Ami bizonyos: a mostani helyzetben az OBA Igazgatótanácsának haladéktalanul döntést kell hoznia a jelenlegi 0,14 százalékos díjmérték 0,2 százalékra emeléséről.