A brit jegybank csütörtöki tájékoztatása szerint a kilenctagú monetáris tanács többségi döntést hozott: nyolcan szavaztak a kamatcsökkentésre, egy tanácstag az eddigi 5,00 százalékos irányadó kamat fenntartására voksolt.
A Bank of England – az euróövezeten kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – a nagy-britanniai koronavírusjárvány elhatalmasodása, vagyis 2020 márciusa óta másodszor hajtott végre kamatcsökkentést: a jelenlegi enyhítési ciklus első lépéseként augusztusban csökkentette az addigi 5,25 százalékról 5,00 százalékra irányadó kamatát, szeptemberben ugyanakkor szünetet tartott.
A csütörtökön bejelentett második kamatcsökkentés egyik közvetlen előzményeként a vártnál jóval nagyobb lassulással a Bank of England 2 százalékos célszintje alá, 1,7 százalékra – több mint háromévi mélypontra – csökkent szeptemberben az éves brit infláció. A brit inflációs ráta immár mélyen a korábbi hónapok kiugró ütemei alatt jár. A tizenkét havi brit infláció 2022 szeptembere és 2023 márciusa között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot, és 2022 októberében 11,1 százalékon – 41 évi csúcson – tetőzött.
Fotó: Depositphotos
A Bank of England a korábbi időszak kiugróan magas inflációjának környezetben 2021 decemberétől – 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva – tizennégy kamatemelést hajtott végre. A szigorítási ciklus végére elért 5,25 százalékos alapkamat 16 évi csúcs volt. Az azóta elkezdődött enyhítési ciklus csütörtökön bejelentett második kamatcsökkentése utáni sajtóértekezletén Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója hangsúlyozta: az éves összevetésű infláció immár több mint fél éve a jegybanki célszint közelében jár. Bailey kiemelte: a szeptemberben mért 1,7 százalékos éves infláció 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb a Bank of England augusztusi pénzügypolitikai jelentésében szereplő előrejelzésnél, és hozzávetőleg másfél százalékponttal maradt el a jegybank egy évvel korábbi prognózisától, vagyis a dezinflációs folyamat gyorsabb a bank által korábban várt ütemnél.
A jegybanki kormányzó ennek fő okai között a földgáz- és a nyersolajárak jelentős csökkenését, valamint a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor inflációjának meredek lassulását említette. Bailey ugyanakkor óvatosságra intette a piaci szereplőket a további kamatcsökkentési várakozásokkal kapcsolatban, hangsúlyozva: a jegybanknak biztosítania kell, hogy az éves infláció a továbbiakban is a 2 százalékos célszint közelében marad, ezért a Bank of England nem csökkentheti alapkamatát „túl gyorsan vagy túl nagy mértékben”. A brit jegybank kormányzója úgy fogalmazott, hogy az alapkamat fokozatos ütemű további csökkenése valószínűsíthető a jelenlegi szintről. (MTI)
Jövő januárban 2500 koronával 24 900 koronára (398 400 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban, eléri az átlagbér 44,6 százalékát. 
