|
Az előzmény A devizahitelesek ügyében decemberben hozott döntést a Kúria, eszerint a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. Az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés ügyében ugyanakkor az Európai Bírósághoz fordult a legfőbb bírói testület. |
A miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt mondta: a Kúria döntésének legfontosabb megállapítása, hogy széles körű társadalmi problémákat, mint amilyen a devizakölcsönök ügye is, jogalkalmazással nem, csak jogalkotással lehet kezelni. Ez azonban nem egyszerű, mert a devizahitelesek nem alkotnak homogén csoportot, a szerződések nem egységesek, ám mind a jogalkalmazó, mind a jogalkotó kénytelen bizonyos fokig "tipizálni", valamilyen általános jegyet keresni.
Ha nem elég, ami van, akkor új jogszabályokat hoz a kormány
A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében a Kúria megvárja az Európai Unió Bíróságának iránymutatását, és ezt követően hozza meg a maga döntését, bár "biztos vagyok benne, hogy megvan a saját álláspontja".
A miniszterelnök-helyettes szerint ha a Kúria megválaszolja a hátralévő kérdéseket, és ez alapján is úgy tűnik, hogy csak a jogalkalmazással nem lehet megnyugtatóan rendezni a devizahitelesek helyzetét, akkor ismét a jogalkotónál pattog a labda.
Felidézte egyúttal, hogy tárcája tavaly nyáron megbízást kapott arra, tekintse át a jogalkotási lehetőségeket, vizsgálja meg, hogyan lehetne jogi úton kezelni a devizahitel-szerződések ügyét. Több változatot is kidolgoztak, amelyeket szükség esetén aktualizálni kell - tette hozzá.
Szinte az egész unióban vaskos volt a drágulás. 
