A fiatalok számára sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, ez a tudatosság a pénzügyi szolgáltatások választásában viszont egyelőre kevésbé mutatkozik meg. A fiatalok harmada ezzel együtt szívesen váltana zöld megoldásra bármilyen pénzügyi termék esetében – derült ki a Magyra Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból .
A fenntarthatóság és a környezettudatos magatartás egyre fontosabb szerepet játszik mind a lakosság, mind a vállalatok életében. A Magyar Bankholding megbízásából készült országos kutatás célja, hogy felmérje a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását. A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok sokat tesznek a környezet megóvása érdekében, körükben már-már trendi a környezettudatosság.
A bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, habár nyitottak a zöld alternatívákra is.
„Látható, hogy megvan a nyitottság a fiatalokban a zöld pénzügyi megoldások felé, ezért is fontos számunkra, hogy ismeretterjesztéssel és termékfejlesztéssel egyaránt hozzájáruljunk a fenntarthatósági célok eléréséhez” – mondta a kutatási eredmények kapcsán Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. szemléletformálását.
A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett elsősorban a kedvező ár (58 százalék), másodsorban a kényelmi szempontok (51 százalék) miatt döntenek a fiatalok; az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, kevesebb mint a használók harmadánál (30 százalék) játszott szerepet a döntésben.
A bankkártya (74 százalék), a lakossági folyószámla (58 százalék), illetve a kriptovaluta (17 százalék) van leginkább jelen a fiatalok életében mint pénzügyi termék vagy szolgáltatás. Az utóbbi népszerűsége olyan hagyományos megtakarítási módokéval versenyez, mint a megtakarítási számla vagy az állampapír. A kriptovalutával szembeni tartózkodást inkább az ismeretek hiánya táplálja (31 százalék), a fenntarthatósági szempontok nem jelentősek az elutasítók körében (9 százalék) – holott bizonyos kriptovaluták bányászata nagyon is környezetszennyező lehet.
A fiatalok bankválasztásnál erősen árérzékenyek – 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike, ahogy a jól működő digitális megoldások is (37 százalék). Emellett a válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58 százalék), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53 százalék) és a karbonlábnyom csökkentése (48 százalék) volt.
A kutatásból kiderült, hogy a bankokat jelenleg az olyan zöld megoldások teszik vonzóvá a fiatalok számára, amelyek valójában bármilyen más cégre is vonatkoztathatóak lennének – a digitalizáció az elsők között szerepel a korosztály számára (61 százalék). A szolgáltatóválasztás szempontjából nem tekinthető általános jelenségnek a környezettudatossági törekvések mérlegelése – a válaszadó fiatalok csak 46 százaléka áll szerződésben olyan szolgáltatóval, amelynél a környezettudatosság a vállalati stratégia részét képezi.
A bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű – csak a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. Miközben az állam és a nagyvállalatok elöl szerepelnek a listán, addig a bankok, pénzintézetek, biztosítók – hiába jellemzően nagyvállalatok – a lista legvégén állnak. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. Látható tehát, hogy a konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni.
A válaszadók több mint fele (51 százalék) nem hallotta még a „zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni, legtöbben a környezettudatos, környezetbarát, fenntartható kifejezéseket kapcsolták hozzá. A fiatalok tehát bizonytalanok abból a szempontból, hogy pénzügyi területen valójában mi lehet környezetbarát és mi nem, de ezzel együtt is magas azok aránya, akik azt mondják, bármelyik esetén fontolóra vennék, hogy zöldet válasszanak belőle.
A válaszadók 33 százaléka azt nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azon termékekből, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül.
Az amerikai–iráni konfliktus rendezése is téma volt. 
