A Financial Times (FT) a nyilatkozat általa látott változatára hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a pénzügyminiszterek külön elbánásban részesítenék azokat a pénzintézeteket, amelyek biztosító társaságokat birtokolnak, ahogy 3 évvel tolnák ki a tőkeáttételi mutatók kötelező közzétételét.
A lap szerint a lépés heves tiltakozást válthat ki az Egyesült Királyságban, ahol a hatóságok rendre az európainál is szigorúbb szabályozás bevezetése mellett álltak ki. Németország és Franciaország mindazonáltal a növekedéslassító hatásai miatt enyhébb tőkekövetelményeket írna elő.
Az FT úgy véli, a legnagyobb ellenállás a biztosító társaságokat tulajdonló bankok különszabályozása válthatja ki. Ebbe a kategóriába tartozik ugyanis két francia bank is, a Société Générale és Crédit Agricole is, amelyek így több milliárd euróval kedvezőbb tőkehelyzetbe kerülnének.
A nyilatkozattervezetben a két politikus a magasabb tőkemegfelelési mutatók nyilvánosságra hozatalának a jelenlegi határidő 2015-ről 2018-ra való kitolását javasolja. Ezen felül azt indítványozzák, hogy a kis- és közepes vállalkozások hitelezésének fellendítése érdekében az ilyen kihelyezések kedvezőbb tőkearányosítással kerüljenek elbírálásra.
Az eredeti tervek szerint a tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó Bázel III-rendelkezéseket átmeneti időszak nélkül, már 2013. január elsejétől teljes egészében érvényesíteniük kell a bankcsoportoknak. Emellett 2016. január elsejétől további, három százalékig terjedő törzstőke-puffer (Tier-1) írnak elő számukra, ennek mértéke az üzleti modell kockázati jellemzőitől függ majd.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
