Összességében szeptember 29-től február végéig - tehát a végtörlesztésre rendelkezésre álló teljes időszak alatt - a háztartások aktuális árfolyamon 1315,0 milliárd forint devizahitelt végtörlesztettek, ami végtörlesztési árfolyamon 956,1 milliárd forintnyi tényleges kifizetést jelentett. Eközben a hitelintézetek végtörlesztési célra összesen 298,1 milliárd forint kiváltó hitelt folyósítottak. A háztartások betétállománya szintén csak a tranzakciókból eredően 22,9 milliárd forinttal csökkent februárban, 47,2 milliárd forint forintbetét-kivonás és 24,4 milliárd forint nettó devizabetét-elhelyezés történt.
|
| (Forrás: MNB) |
A nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó hiteltörlesztők voltak, hitelállományuk csökkent. Devizabetét-állományukat növelték, forintbetéteik állománya azonban ezt meghaladó mértékben csökkent. A forinthiteleik állománya csak 1,3 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahitelek állománya 44,0 milliárd forinttal csökkent, összességében hitelállományuk 42,7 milliárd forinttal mérséklődött. Betétállományuk – az 10,6 milliárd forinttal csökkent; a forintbetétekből 73,7 milliárd forintot vontak ki, a devizabetétekbe 63,1 milliárd forintot helyeztek el.
A háztartások által felvett új forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója változatlan maradt, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén emelkedés volt. A betéteik átlagos kamatlábai kis mértékben növekedtek. A vállalati hitelek átlagos hitelköltség-mutatói egymillió eurós értékhatár felett növekedtek, betéteik kamata nem változott (lásd a táblázatokat).
|
| (Forrás: MNB) |
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
