Azt nem tudni, mikor lesz döntés - akármeddig gondolkozhatnak
A kormány indítványa november végén érkezett, az előadóbíró már elkészítette határozat-tervezetét, és a téma szerepelni fog az Ab január utolsó hetében tartandó ülésének napirendjén. A főtitkár az MTI-nek arra kérdésre nem tudott válaszolni, hogy pontosan mikor lesz döntés.
Mint mondta, általában egy ügyben akkor születhet meg az Ab határozata, amikor az előadóbíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki. Ehhez pedig sok esetben több ülésen is meg kell vitatni a felmerült alkotmányjogi problémákat.
Alkotmányértelmezésre irányuló indítványnál az Ab nem jogszabályt semmisít meg, hanem az alaptörvény rendelkezését értelmezi konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből. Ebben az ügytípusban a törvény nem szab határidőt az Ab-nek.
Vajon alkotmányellenes a devizahitel?
|
Visszamenőleg is tervez az állam Az indítvány emlékeztet arra: az Ab egy 1991-es határozatában megállapította, hogy kivételes esetben az állam már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja, különösen hosszú távú szerződések esetén, ahol fennáll annak veszélye, hogy a szerződéskötéskor nem látott olyan változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem kötöttek volna szerződést. |
A kormány indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.
A kormány indítványa felveti többek között a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján.
A Kúria már kimondta: érvényesek a szerződések
A Kúria polgári kollégiuma december 16-ai ülésén jogegységi határozatban mondta ki többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthetők érvénytelenek. A határozat indoklása kitér arra is, hogy a tartós hitelezési jogviszonyban a szerződéskötést követően olyan változások állhatnak be, amelyek a szerződés gazdasági-kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják, és súlyos aránytalanságokat okozhatnak.
Ha a felek a szerződés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé. A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthatja a szerződéseket. A társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit az egyes peres eljárások keretei között szinte lehetetlen kielégítő módon megoldani. Az ilyen társadalmi problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.
|
Ön érti, mit mondott a Kúria? November végén jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője. A Kúria akkor 7 kérdést tett fel a devizahitelezéssel kapcsolatban, amelyből hatot decemberben meg is válaszolt. A Privátbankár új sorozatában az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszokat elemzi és értelmezi. |
A külföldi szál
A kúriai döntés után nem sokkal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormánynak tovább kell dolgoznia a devizahitelesek érdekében, célja a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetése a hazai pénzügyi rendszerből, de még várják az Európai Unió Bíróságának döntését.
A luxembourgi székhelyű testület a Kúria egy évvel ezelőtti indítványa alapján az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben határoz várhatóan a következő hónapokban.
Az iráni ellentámadás nem igazán tud átjutni a légvédelmi rendszereken, de az anyagi károk mellett már személyi sérülések és néhány haláleset is köthető hozzáju 
