<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p
Magyarországon járt a világ legnagyobb fintech konferenciájának "ráhangoló" eseménye, a Money 20/20 Roadshow: kiderült, nem minden arany, ami fintech, viszont a változás elkerülhetetlen. Magyarországon vannak jó próbálkozások, de igazából még a pénzügyi szektor sincs teljesen tisztában azzal, hogy mi a helyes irány.

Első alkalommal adta Budapesten a legpontosabb fintech helyzetjelentést a világ egyik legnagyobb pénzügyi-technológiai rendezvényének budapesti bemelegítő állomása, a Money 20/20 Roadshow-ja csütörtökön az MKB Bank székházában.

A középpontban valószínűleg a magyar bankszektort is teljes izgalomban tartó open banking és a digitális fizetési megoldások forradalma volt, amelyről a hazai szereplőkön túl nemzetközi szakértők is beszéltek.

Elsőként Hetényi Márk, a házigazda MKB Banktól számolt be arról, hogyan válhatnak a lomha, konzervatív bankok a friss és fiatal fintech cégekkel egyenrangú versenytársakká. Hetényi elmondta: a startupok rávilágítottak arra, hogy az ügyfelek új élményekre és magasabb minőségű szolgáltatásokra vágynak, akár mondhatnánk azt is, hogy eddig “alulszolgáltak” voltak a monopol helyzetben lévő pénzügyi szolgáltatók által.

Ám az elmúlt 4-5 év fejleményei rávilágítottak arra, hogy a bankoknak is nyitniuk kell az új trendek, az innováció felé, hiszen ma már minden egyes banki szolgáltatásra legalább 3 kis “garázscég” tud olcsóbb, gyorsabb és jobb megoldást nyújtani, ez pedig egyenlő egy bank halálos ítéletével.

Egyes szereplők ráébredtek arra, hogy ez ledolgozhatatlan hátrányt jelenthet majd, így  inkább szövetségre léptek az innovativ, digitális megoldásokat kínáló cégekkel. Minden pénzintézetnek el kell jutnia arra a pontra, amikor beismeri, hogy azt a lassú, nagy és konzervatív örökséget, amelyet eddig őrizgettek, meg kell bontani. Nem csak a belső folyamatok forradalmasítására gondol Hetényi Márk, hanem arra az érintetlen újító tehetségre is, amelyet eddig a rendszer nem vett figyelembe, pedig végig ott volt.

Egy középméretű bank számára egyértelműen jó döntés szerinte, ha partnerségre lép az innovatív cégekkel. A bank ügyfeleket tud hozni, a startup pedig azokat a digitális termékeket, amelyek kifejlesztése túl hosszú ideig tartana és túl sokba kerülne.  A megújulás viszont elkerülhetetlen, hogy egy bank digitálissá váljon, ennek négy pillére van:

  • az ügyfélélmény fejlesztése, a régi folyamatokat a modern igényekre szabni (pl. papírmentes ügyintézés),

  • adatok: az ügyfelekről szóló hatalmas adatbányán ültek eddig a bankok, kihasználatlanul,

  • az ügyintézés és a belső struktúra egyszerűsítése

  • és egy átható kulturális váltás egy digitális bank irányába.

Honnan indultunk és hova jutunk?

Imre Zsombor, a társszervező CEE Fintech ügyvezetője arról beszélt, hogy eljött a Nagy Bumm a bankok számára is, csak észnél kell lenni. Minden adott a változáshoz: a technológia, a változó fogyasztói igények, a piaci struktúra változása és a szabályozói nyomás.

Imre Zsombor - CEE Fintech. Fotó: Volom Sára

Persze hosszú út vezet még egy teljes paradigmaváltásig a bankszektorban: egyelőre például csak nagyon kevesen tudtak mit kezdeni a “személyiségzavarral”. Míg kevesebb, mint három éve még ütötték a bankok a fintecheket, addig ma már mint szövetségesre, “testvérre” kell tekinteni. Ráadásul ott a sokszor említett biztonság kérdés is, amely a digitális világban hatalmas kérdőjelet jelent a szabályozónak is és a bankoknak is. Eljött tehát a forradalom ideje, de csak a bankokon múlik, hogy lesz-e nagy bumm.

Alig van pénz abban, ha máshogy fizetsz

Chris Jones a brit PSE Consultingtól néhány példát hozott arra, hogyan alakítják át a fintech startupok a brit fizetési területet.

Európában ez a legmodernebb piac, a világon a második legtöbb kockázati tőkét itt szórták el tavaly, 783 millió dollárt, az első helyen Kína és az Egyesült Államok áll holtversenyben 6,2 milliárd dollárral.

Jones 1 milliárd dolláros cégérték feletti példákat is hozott, amelyekről néhány éve még nem is hallott senki: a Funding Circle, a Transferwise és az IHS Markit is olyan unikornisok, amelyek a fizetési szokásainkat akarják megváltoztatni.

A PSE szakértője szerint ugyanakkor szomorú tendencia, hogy a fintechekre költött tőke mindössze hat százaléka megy a fizetési megoldások innoválására, de ennek jó oka van: Jones szerint horror belépni kezdőként a piacra a nagy kártyatársaságok uralma mellet. Ugyanis a plasztikkal igazában semmi gond sincs, minden fizetési ügyletet gyorsan és kényelmesen tudunk rendezni velük bárhol a világban. Jones példának az ApplePay-t hozta, amely veszít a felhasználóiból megjelenése óta. Miért? Mert a telefon lemerül, a bankkártya viszont nem. Ebből következik az is, hogy nincs igazán nagy innovációs lehetőség, de ami még rosszabb: nincs elég pénz az üzletben.

A brit szakértő ugyanakkor pozitívnak ítéli meg a környezetet, főleg a szabályozói oldal miatt: a PSD2, a GDPR bevezetésével új lehetőségek nyílnak, de talán a brit cégekre különösen nagy hajtóerővel hat egy jó struktúra kialakításához a Brexit. A britek EU-ből történő kilépésével kapcsolatban egyébként úgy jósol Jones, hogy egyik nagy pénzügyi szereplő sem hagyja el Londont, mindössze egy EU-s országban hoznak majd létre leányvállalatokat és onnan működnek tovább az unió területén.

Nem lesz egyszerű a váltás?

Douwe Lycklama, az Innopay digitális tranzakciókkal foglalkozó cég társalapítója hasonló véleményen van, mint brit kollégája. Ők is négy fő trendet látnak, amelyek mentén fejlődnek a pénzügyi szolgáltatások:

  1. technológia: például az API, blockchain, analitika, mobil, M.I., IoT, Cloud technológiák. Ezek hatékonyabbá, olcsóbbá teszik a digitális átállást és szolgáltatást.

  2. Változó fogyasztói szokások: személyre szabott digitális szolgáltatásokat kapunk bárhol, bármin, bármikor.

  3. Ott a nyomás a fintech cégektől

  4. Folyamatosan fejlődő szabályozás

Douwe Lycklama, Innopay. Fotó: Volom Sára

    Douwe szerint azonban hiába beszélünk fintech forradalomról, a piaci struktúra négy sarka (fizető fél, kereskedő, kibocsátó, számlakezelő) még mindig nincs teljes kapcsolatban egymással.

    A rengeteg fejlődés mellett tehát továbbra sem menne az üzlet például a kártyakibocsátók nélkül. A szakértő megjegyzi, hogy az online fizetési folyamat egyik legfontosabb pontja, a checkout (kassza), még mindig nincs eléggé kihasználva, és nagyszerű üzleti lehetőségeket rejt az a pár másodperc, amit ott eltölt a vásárló.

    Reményei szerint a PSD2 szabályozás rendet rak és sztenderdizálja a ma ezerszínű fizetési folyamatokat. Azonban az, hogy felnyitják a bankokat, nem jelenti azt, hogy minden banki felhasználói adatot ismeretlen cégek használhatnak. Minden esetben meg kell győzniük ezeknek a cégeknek a pénzintézetet, hogy érdemes őket beengedni a rendszerbe, hiszen a személyes adatokat komoly jogszabályok védenek. Douwe szerint ezek a harmadik fél által gyártott pénzügyi applikációk minden esetben kérni fogják a beleegyezésünket az adataink megosztásában: vagy egy megszokott PIN-kódon keresztül, vagy biometrikus jóváhagyással (például ujjlenyomat).

    Pénzügyi paradigmaváltás: még várat magára?

    Az előadások utáni panelbeszélgetés során Douwe elmondta: a bankok szempontjából mindenképp megtörtént a nagy váltás: azzal, hogy megnyitják rendszereiket a kis cégeknek, végtelen lehetőségek tárulnak fel a bankok előtt az új termékek fejlesztésében, ugyanakkor bele is simulnak ebben a végtelen kínálatba. Hetényi Márk úgy vélte, az együttműködés ezekkel a cégekkel sokkal letisztultabb lesz - legalább is a kelet-közép-európai régióban. Ami szerinte nagy előrelépés, hogy nem kell végre hatalmas pénzeket költeni az ügyfélszerzésre az együttműködések miatt.

    Fotó: Volom Sára

    Chris Johnes azonban nem ért egyet, szerinte még nem tartunk ott hogy paradigmaváltásról beszélhessünk, mindössze egy technológiai innovációról van szó. Szerinte ugyanazok a kockázatok még mindig benne vannak a rendszerben, mint amelyek 2008-09-ben a gazdasági válságot idézték elő. Michal Mostowik a lengyel Prudentiztől szintén úgy véli, messze van még nagy áttörés, ő a biztonsági kérdések miatt aggódik. Egyelőre még nem sikerült ezeket a digitális identitásokat úgy kezelni, hogy azzal ne lehessen visszaélni, és amíg erre sem a szabályozó, sem a pénzügyi szektor nem tud választ adni, addig nem beszélhetünk gyökeres átalakulásról. Abban a résztvevők is egyetértenek, hogy a kockázat ott van: nem tudjuk, ki van az okostelefon másik végén, emiatt pedig óriási mértékben nő a csalás lehetősége.

    A négy szakértő szerint megmarad a piaci struktúra négy sarka. Hetényi szerint ugyan nagyobb lesz a kapcsolat a felek között, de nem valósul meg a teljes interkonnektivitás. A nagy szolgáltatók megpróbálják majd beépíteni a saját fintech cégeiket a rendszereikbe, ezzel növelve a partneri szálakat, de nagy szerep hárul majd a közepes méretű cégekre, amelyek közvetítenek.

    LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

    Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
    Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
    Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


    Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

    Jól jönne 1,5 millió forint?

    A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

    Pénzügyi szektor Matolcsy György: az állam a vast és a betont választotta az agyak helyett
    MTI | 2021. július 26. 15:10
    A jegybank elnöke legújabb cikkében a beruházások szerkezetét bírálja.
    Pénzügyi szektor Leminősítette az európai részvényeket a Bank of America
    Privátbankár.hu | 2021. július 26. 14:16
    Mert a delta variáns terjedése miatt veszélybe került a gazdasági visszapattanás.
    Pénzügyi szektor Mészáros Lőrinc befolyása a leendő óriásbankban közel 40 százalékra nőtt
    Privátbankár.hu | 2021. július 16. 20:24
    A tervek szerint 2023 közepétől egyesülő három bank, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank tulajdonrészei közül a Takarékbank 37,69 százalékos részesedése az MKB gazdáihoz kerültek, amelynek következtében Mészáros Lőrinc közvetett befolyása megközelítette a 40 százalékot.
    Pénzügyi szektor Jelentés az MNB alapítványának befektetéseiről 
    Privátbankár.hu | 2021. július 16. 15:36
    Közzé tették az MNB-alapítvány negyedéves jelentését.
    Pénzügyi szektor Nem örülnek neki a jegybankok, de ezzel még lesz dolguk
    Király Béla | 2021. július 15. 18:37
    A Magyar Nemzeti Bank V4-es online jegybankelnöki találkozót és emlékkonferenciát szervezett, amelynek fókuszában a zöldebb gazdaságba való átmenet állt. Mint kiderült, a jegybankárok tisztában vannak a téma súlyával, ám nem feltétlen örülnek annak, hogy a zöld gazdaságra át kell állni.
    Pénzügyi szektor Megvan, melyik bank a legjobb idehaza és a régióban
    Privátbankár.hu | 2021. július 15. 13:59
    A tavalyi év után újra az OTP Bank nyerte el a „Magyarország legjobb bankja” díjat a Euromoney Kiválósági Díj 2021 versenyében. Az OTP Bank kapta a „Kelet-Közép-Európa legjobb bankja” díjat is, míg a bankcsoport albán, bolgár és montenegrói leánybankja szintén a legjobb banknak járó elismerésben részesült.
    Pénzügyi szektor Májusban megugrott a személyi kölcsönök igénylése
    MTI | 2021. július 9. 06:33
    Úgy tűnik, a koronavírus-járvány tavaszi lecsendesedésével gyorsan magára talált a személyi kölcsönök piaca: az új szerződések mennyisége az év első öt hónapjában szinte folyamatosan emelkedett, és májusra már elérte a 42,2 milliárd forintot - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból.
    Pénzügyi szektor Fontos könnyítést kaphatnak a moratóriumot kért adósok
    Privátbankár.hu | 2021. július 6. 16:26
    A Magyar Bankszövetség (MBSZ) egyetértéssel támogatja az MNB által július 2-án vezetői körlevélben megfogalmazott ajánlásokat a fizetési moratórium igénybevétele során felhalmozódott tartozás rendezésével kapcsolatos banki díjak elengedését illetően.
    Pénzügyi szektor Százmilliárdok az MNB-től – most zöld célokra
    Király Béla | 2021. július 6. 16:09
    A jegybank zöld eszköztár stratégiájához kapcsolódó döntésekről számolt be a szervezet alelnöke kedden. Ennek keretében a környezeti fenntarthatóság érdekében tudnak fontos lépéseket tenni - most két 200 milliárdos programot is meghirdettek.
    Pénzügyi szektor A NER-es cégek dominálnak Matolcsy Györgyék kötvényprogramjában
    Csabai Károly | 2021. július 6. 05:28
    A két évvel ezelőtt elindult növekedési kötvényprogramban közel 60 hazai vállalat jutott forráshoz, összesen csaknem 1380 milliárd forintos értékben, 6-11 év közötti lejáratra, 3 százalék alatti átlaghozammal. A döntő többség élt azzal a lehetőséggel, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piacra dobott mennyiség akár 70 százalékát is megvehette. Május végéig az MNB összesen mintegy 720 milliárd forintnyi növekedési kötvénnyel gazdagodott, ami azt jelenti, hogy az 1150 milliárdos keretéből a jegybanknak még bőven maradt lehetősége vásárolni.
    Privátbankár
    Mfor
    Piac és Profit

    Munkatársakat keresünk!

    Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

    Részletek

    hírlevél
    depositphotos