Az összeolvadást a nagy bankok száma és a kormány lépéskényszere is támogatja, ugyanis az Erstében szerzett résztulajdona miatt három éven belül meg kell válnia a többi banki részesedésétől – erre a BB esetében csak másfél éve maradt a jegybanknak.
Alig van közös pont
A két bankban egyelőre igazából csak az számít közösnek, hogy mindkettő állami tulajdonban volt – az MKB 2014 őszén került az MNB felügyelete alá, míg a Budapest Bankot tavaly nyáron vette vissza az amerikai GE-től a Magyar Fejlesztési Bank. A BB vezérigazgatója, Zolnai György elmondása szerint az MKB egészen az eladás pillanatáig szanálás alatt állt, mivel évekig veszteséges volt és meg kellett tisztítani a rossz hitelektől – ez egyébként a Moody’s elemzése szerint sikerült is. A Budapest Bank velük ellentétben nyereségesen működött, kivéve a devizahiteles elszámolás évében.
Van egy sor kitétel, meg néhány tucat feltétel…
Az biztos, hogy tőkeemelés nélkül nem fogja tudni megvásárolni az MKB a Budapest Bankot, ráadásul az Európai Bizottság engedélyére is szükség lenne a két bank összeolvasztásához. Az biztos, hogy ha nem akad olyan külföldi befektető, aki hajlandó lenne megadni a legalább 700 millió dolláros vételárat, az mindenképp helyzetbe hozhatja az MKB-t – még ha a BB valójában ennek csak a felét éri papíron.
|
Összeérnek a szálak – Matolcsy emberei már az MKB-ban vannak? Az biztos, hogy nagyon különös személyi átfedések vannak Matolcsy György alapítványi világa és az MKB csoport között, amit Bártfai kinevezése is tovább bonyolít. A folyatásért kattints ide! >>> |
Magyarországhoz hasonlóan csökkent a lakosság száma az első negyedévben Csehországban is. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
