Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfő délelőtt nyilvános határozathirdetésen ismerteti a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését, amelyet másfél hónapos folyamatos tárgyalás után alakítottak ki - tájékoztatta az MTI-t Bitskey Botond, az Ab főtitkára.

A két kérdés

Mint ismert, a kormány november végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben két elvi kérdésben. Egyrészt, hogy az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná.

A kormány indítványának másik eleme az volt, hogy az úgynevezett devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal. A kabinet arra vár választ, hogy az alaptörvényből milyen általános követelmények érvényesítése következik, továbbá milyen keretek között lehetne megváltoztatni a szerződéseket.

Az AB csak értelmez

A főtitkár ezzel kapcsolatban korábban hangsúlyozta: bár a kormány indítványa példaként megemlíti ugyan a devizahiteles szerződések egyes elemeit, de fontos az Ab-nak ebben az ügyben nem azt kell eldöntenie, hogy a devizahitel-szerződések vagy azok egyes elemei alkotmányellenesek-e, mint ahogy a testületnek nem kell konkrét devizahiteles ügyekben állást foglalnia. Alkotmányértelmezésre irányuló indítványnál az Ab nem jogszabályt semmisít meg, hanem az alaptörvény hivatkozott rendelkezését értelmezi konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből.

Vitára bocsátott pontok

A kormány devizahitelekkel kapcsolatos indítványa konkrétan három ponton kéri az alaptörvény értelmezését. Az alaptörvény kimondja, hogy "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait." A kormány indítványában arra vár választ az Ab-tól, hogy e rendelkezésből közvetlenül levezethető-e az alaptörvény-ellenessége valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételnek vagy ezt megerősítő bírósági ítéletnek, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseknek.

A kormány indítványában hivatkozott két másik alaptörvényi rendelkezés az emberi méltóság sérthetetlenségét és a demokratikus jogállamot deklarálja. Ezek értelmezését az indítványozó abból a szempontból kérte, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel módosíthatók jogszabállyal fennálló szerződések.

A Kúria döntései nem befolyásolnak

Arra a kérdésre, hogy a Kúria tavaly decemberben hozott jogegységi határozatát figyelembe veszi-e az Ab, a főtitkár korábban már kifejtette: a Kúria döntése nem tárgya az Ab előtt folyó eljárásnak, a kúriai döntés tartalmára az alkotmánybírósági eljárás semmilyen módon nem hat ki, mint ahogy szintén nincs közvetlen kapcsolat az alkotmánybírósági eljárás és az Európai Unió Bírósága előtt folyó eljárás között.

A Kúria polgári kollégiuma december 16-i ülésén jogegységi határozatban mondta ki többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések nem tekinthetők érvénytelennek pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt. A határozat indoklása kitér arra is, hogy a tartós hitelezési jogviszonyban a szerződéskötés után olyan változások állhatnak be, amelyek a szerződés gazdasági kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják. Ha a felek a szerződés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé.

A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthat egyes szerződéseket. A társadalmi méretű problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is. Az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyben a luxembourgi székhelyű testület a devizahiteles szerződések egyes feltételeinek tisztességtelenségével kapcsolatban vizsgálódik.