Az állam és a takarékszövetkezetek: az igazi változás csak most jön - interjú

Hogyan érinti a PÁTRIA Takarékszövetkezetet és általában a takarékszövetkezeteket a nagyobb állami szerepvállalás a Takarékbank Zrt-n keresztül? Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek eddig?

A PÁTRIA Takarékszövetkezet egy száz százalékig hazai tulajdonban álló hitelintézet, mely jogelődjét néhány tíz magánszemély alapította pár tízezer forinttal több mint 50 évvel ezelőtt. Jelenleg már 38 fiókunk van, több mint 200 alkalmazottal végzünk teljes körű kisbanki tevékenységet, 40 ezernél is több ügyfelet szolgálunk ki. Ráadásul 14 településen nélkülünk nem is lenne banki szolgáltatás.

A takarékszövetkezetek, így mi is az OTIVA (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap, Magyarország legnagyobb és legerősebb takarékszövetkezeti intézményvédelmi rendszere - a szerk.) tagjaival együtt már 2012-2013-ban részt vettünk a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. kezdeményezése alapján indult stratégiai projektben, amelynek pont az integrációnk erősítése és a hálózati együttműködésünk jobb kihasználása volt a célja. Emellett a jövőbeni prudenciális szabályokra, elvárásokra is megkezdtük a felkészülést. Ezért volt a CXXXV. számú törvény megjelenése nagy meglepetés számunkra, mert nem tudtunk róla, előzetes információ, egyeztetés nem volt, ez a törvény felülírta a stratégiai projektben végzett munkánkat. Tudomásul kellett venni, hogy a törvényben foglalt feladatokat az abban leírt ütemben végre kell hajtani, amelyik takarékszövetkezet nem teszi meg, annak a működési engedélyét megvonják.

Az első körök lefutottak, mindenhol megvolt a közgyűlés, amely jóváhagyta, hogy kötelezően csatlakozunk az integrációs szervezethez, jóváhagytuk az új Alapszabályt és megszavaztuk a banki tisztségviselőket. A következő lépés a törvényből eredően a könyvvizsgálói átvilágítások sorozata lesz. A Takarékbank Zrt.-ből, így egy olyan központi szervezet lett, amely a jövőben meghatározza a takarékszövetkezet stratégiáját, szabályzatait, termékkörét, végzi az ellenőrzését. A takarékszövetkezetek ugyan jogi önállóságukat megőrizték, de a tulajdonosok jogait korlátozták. Eddigi tapasztalataink szerint a törvény betartása és a feladatok határidőre történő elvégzése a fontos.

Gyakorlatban hogyan kell elképzelni azt, hogy az üzletpolitikába is beleszól a Takarékbank? Egy nagyobb hitelkihelyezés esetén engedélyt kell kérni?

Igen, pontosan így van. Korábban a hitelintézeti törvény alapján a kockázatvállalásainkat a szavatolótőke 25 százalékáig saját hatáskörben tudtuk elbírálni. 10 %-ot el nem érő ügyletek esetén a Cenzúra Bizottság, 10 %-ot meghaladó ügyletek esetén az Igazgatóság döntött. Jelenleg a szavatoló tőke 5 százalékát meghaladó ügyleteket a Központi Engedélyező Bizottság (KEB) engedélyezi. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy most már 210 millió forint felett engedélyeztetni kell az ügyletet, míg korábban 400 millió forintig diszponáltunk saját hatáskörben, 400 és 800 millió forint között pedig a saját igazgatóságunk engedélyezhette az ügyletet.

Amióta hatályban van az új törvény, két-három olyan ügylet volt, ahol a KEB engedélyére volt szükségünk. Ezekkel kapcsolatban eddig pozitívak a tapasztalatok: gyorsan visszakaptuk a válaszokat, és eddig mindig engedélyezte a KEB a beküldött kockázatvállalásokat. Azt, hogy a jövőbeni üzletpolitikát hogyan fogja pontosan érinteni, még nem látszik, de reméljük, hogy hamar kialakul egy jó gyakorlat, és nem fog gondot okozni a változás sem nekünk, sem pedig az ügyfeleknek.

Mibe szólhat még bele a Takarékbank, ami a stratégiát, az üzletpolitikát érinti?

Lesznek például kötelező termékek, ez már bizonyos, azt viszont még nem látjuk, hogy mekkora szabadságunk marad saját, speciális termékeink megtartására. Még nem tudjuk, hogy hogyan alakul a szabályozás, de reméljük, hogy nem szűkíti a termékek listáját. Ha ezt a szabadságot elvennék, az tényleg gond lenne, nem lenne semmilyen mozgásterünk az árazásban, termék- és szolgáltatáspaletta kialakításában.

Érthető, hogy nem örülnek annak, hogy az önállóságból veszítenek, de az integrációnak lehetnek előnyei is. Lát pozitívumot ebben?

Igen, mindenképpen lesz pozitív oldala is a nagyobb állami szerepvállalásnak. Ha lesznek olyan kormányprogramok, amelyek a vállalkozások számára támogatott hitelt, más banki terméket biztosítanak, abban mindenképpen szeretnénk részt venni. Számítok arra, hogy ezen az ágon az ügyfélkapcsolatok szélesíthetők, aktivitásunk nőni fog.

Mik a tapasztalataik a Növekedési Hitelprogrammal? Sikeresen részt tud venni benne a PÁTRIA?

A PÁTRIA a Takarékbankon keresztül igényelhetett a rendelkezésre álló keretből, az igényelt összegnek jelentős részét meg is kaptuk. Először 6 milliárd forintra volt jelentkező nálunk, így nagyon kellett szelektálni. A lelkesedés idővel alább hagyott: volt, aki visszalépett, mert megkapta más pénzintézetnél, vagy valamiért mégsem tudta felvenni a hitelt. Végül összesen közel 1 milliárd forintnyi hitelre tudtunk leszerződni az.I. pillérben, a II. pillérben ennek a felére.

A legfontosabb tanulság az, hogy nagyon rövid volt az idő, emiatt inkább hitelkiváltásra és kisebb beruházásokra, például gépek vásárlására tudták felvenni a hitelt a vállalkozások. A nagyobb beruházásokat ki kellett ejteni, mert nem volt idő a megvalósításra, ezeket a vállalkozásokat azonban a mostani programban reményeink szerint tudjuk majd finanszírozni. Takarékszövetkezetünk számára az alacsony, 2,5 százalékos kamatmarzs ellenére is nagyon hasznos volt a program, ezért a másodikban is igyekszünk aktívan részt venni. A közel egy milliárd forintos kihelyezés jelentős állománynövekedést jelentett és új ügyfeleket is hozott.

Amikor az állam átvállalta az önkormányzati hiteleket, akkor azonban állományt veszítettek.

Igen, körülbelül ugyanekkora állományt veszítettünk el azzal, hogy az állam kiváltotta az önkormányzati hiteleket. Az ötezer főnél kisebb településeken a teljes hitelállományt kiváltotta az állam, a nagyobbaknál pedig a hitelportfólió 40 százalékát - ezek akkor megszűntek. Egy jó portfóliót veszítettünk el, ami a hitelszegény környezetben nem kedvező. Ugyanakkor az önkormányzatok majd újabb hitelért fordulhatnak a számlavezető bankjukhoz, így egy része ennek visszajöhet, természetesen megfelelő engedélyezési folyamat után.

A Növekedési Hitelprogram által kínált hitel mennyire számít konkurenciának más termékeiknek?

Valójában nem az, mert sokan vannak, akik kimaradnak hitelprogramból, például a nagyon kicsi és a nagyon nagy cégek is, ők más terméket választanak. A Széchényi Kártya továbbra is népszerű termék, tehát nem érezzük jelentős konkurenciának - fontosabb hatása az, hogy bővül az ügyfélkörünk.

Mi a helyzet a lakossági hitelezéssel? Mást sem hallani, csak azt, hogy a lakosság bizalmatlan lett a hitelekkel szemben, alig vannak építkezések és lakásvásárlások, ráadásul a fogyasztás sem bővül.

Halljuk a bankokkal szembeni bizalmatlanságot, de azt gondolom, hogy ez bennünket nem érintett eddig, a mi ügyfélkörünk bízott és bízik bennünk. A hitelfelvételi kedv nem csak emiatt esett vissza, nem csupán bizalomvesztésről van szó. Arról van inkább szó, hogy nagyon sokan nem tudnak felvenni hitelt, mert anyagi helyzetük annyit romlott, hogy nem hitelképesek. Vagy telítve vannak hitellel, és nem tudnak újat felvenni. Vannak, akik több banknál adósodtak el, és egyre nagyobb lett a számukra fizetendő törlesztő részlet.  Ezeket az ügyfeleket igyekszünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel kisegíteni a hitelcsapdából. Nem érdekünk, hogy az ügyfeleket félrevezessük, sokkal inkább az, hogy segítsük őket - mi hosszútávon szeretnénk partnerek lenni.

Nem csak a hitelezés esett vissza, a betétekből is egyre többen veszik ki a pénzt és viszik át máshova. Ezt önök is tapasztalják - milyen válaszaik vannak a helyzetre?

Visszakérdezek: hova viszik a pénzt?

Állampapírba, befektetési alapokba…

Nekünk az a fontos, hogy az ügyfél nálunk maradjon. Takarékszövetkezetünknél is tudnak értékpapír számlát nyitni, ha nem akarják betétben hagyni a megtakarításaikat, rajtunk keresztül vehetnek kincstárjegyet, vagy az alapkezelőknél lévő befektetésekből választhatnak az ügyfelek. Erre van tehát válasz.
A betétben lévő összegek nagy része nálunk maradt, nem veszítjük el az ügyfeleket és ez a fontos, ez a mi munkatársaink érdeme. Természetesen igyekszünk a betétekre is kedvező ajánlatokat nyújtani, most például a Takarékossági Világnap alkalmából indítottunk egy akciót, amelynek keretében 4,4 százalékos kamatot kínálunk fél évre és 4,5 százalékot nyújtunk hosszú távú betéti számlán.

Azt viszont aggályosnak tartjuk,, hogy az ügyfelek visszafogják banki aktivitásukat az emelkedő költségek miatt. Míg korábban 2-3 számlája volt egy embernek, most már csak egyet vezet. Az utóbbi időben nyugdíjas ügyfeleket is elveszítettünk, mert inkább készpénzben kérték a nyugdíjukat.  Fontosnak tartjuk, hogy az ügyfelek megtartsák eddigi pénzügyi szokásaikat, vegyék igénybe a készpénz nélküli, vagy a készpénz-kímélő fizetési lehetőségeket - elsősorban természetesen a PÁTRIA Takarékszövetkezetnél.