TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Nincsenek könnyű helyzetben a takarékok, a növekvő állami szerepvállalás nem csak autonómiavesztéssel, de rengeteg bizonytalansággal is jár - az igazi változások pedig még csak most jönnek. Boris Jánosnét, a Pátria Takarék elnök-ügyvezetőjét kérdeztük a takarékszövetkezeti integrációról és más, a pénzügyi szektort érintő kihívásokról.

Hogyan érinti a PÁTRIA Takarékszövetkezetet és általában a takarékszövetkezeteket a nagyobb állami szerepvállalás a Takarékbank Zrt-n keresztül? Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek eddig?

A PÁTRIA Takarékszövetkezet egy száz százalékig hazai tulajdonban álló hitelintézet, mely jogelődjét néhány tíz magánszemély alapította pár tízezer forinttal több mint 50 évvel ezelőtt. Jelenleg már 38 fiókunk van, több mint 200 alkalmazottal végzünk teljes körű kisbanki tevékenységet, 40 ezernél is több ügyfelet szolgálunk ki. Ráadásul 14 településen nélkülünk nem is lenne banki szolgáltatás.

A takarékszövetkezetek, így mi is az OTIVA (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap, Magyarország legnagyobb és legerősebb takarékszövetkezeti intézményvédelmi rendszere - a szerk.) tagjaival együtt már 2012-2013-ban részt vettünk a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. kezdeményezése alapján indult stratégiai projektben, amelynek pont az integrációnk erősítése és a hálózati együttműködésünk jobb kihasználása volt a célja. Emellett a jövőbeni prudenciális szabályokra, elvárásokra is megkezdtük a felkészülést. Ezért volt a CXXXV. számú törvény megjelenése nagy meglepetés számunkra, mert nem tudtunk róla, előzetes információ, egyeztetés nem volt, ez a törvény felülírta a stratégiai projektben végzett munkánkat. Tudomásul kellett venni, hogy a törvényben foglalt feladatokat az abban leírt ütemben végre kell hajtani, amelyik takarékszövetkezet nem teszi meg, annak a működési engedélyét megvonják.

Az első körök lefutottak, mindenhol megvolt a közgyűlés, amely jóváhagyta, hogy kötelezően csatlakozunk az integrációs szervezethez, jóváhagytuk az új Alapszabályt és megszavaztuk a banki tisztségviselőket. A következő lépés a törvényből eredően a könyvvizsgálói átvilágítások sorozata lesz. A Takarékbank Zrt.-ből, így egy olyan központi szervezet lett, amely a jövőben meghatározza a takarékszövetkezet stratégiáját, szabályzatait, termékkörét, végzi az ellenőrzését. A takarékszövetkezetek ugyan jogi önállóságukat megőrizték, de a tulajdonosok jogait korlátozták. Eddigi tapasztalataink szerint a törvény betartása és a feladatok határidőre történő elvégzése a fontos.

Gyakorlatban hogyan kell elképzelni azt, hogy az üzletpolitikába is beleszól a Takarékbank? Egy nagyobb hitelkihelyezés esetén engedélyt kell kérni?

Igen, pontosan így van. Korábban a hitelintézeti törvény alapján a kockázatvállalásainkat a szavatolótőke 25 százalékáig saját hatáskörben tudtuk elbírálni. 10 %-ot el nem érő ügyletek esetén a Cenzúra Bizottság, 10 %-ot meghaladó ügyletek esetén az Igazgatóság döntött. Jelenleg a szavatoló tőke 5 százalékát meghaladó ügyleteket a Központi Engedélyező Bizottság (KEB) engedélyezi. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy most már 210 millió forint felett engedélyeztetni kell az ügyletet, míg korábban 400 millió forintig diszponáltunk saját hatáskörben, 400 és 800 millió forint között pedig a saját igazgatóságunk engedélyezhette az ügyletet.

Amióta hatályban van az új törvény, két-három olyan ügylet volt, ahol a KEB engedélyére volt szükségünk. Ezekkel kapcsolatban eddig pozitívak a tapasztalatok: gyorsan visszakaptuk a válaszokat, és eddig mindig engedélyezte a KEB a beküldött kockázatvállalásokat. Azt, hogy a jövőbeni üzletpolitikát hogyan fogja pontosan érinteni, még nem látszik, de reméljük, hogy hamar kialakul egy jó gyakorlat, és nem fog gondot okozni a változás sem nekünk, sem pedig az ügyfeleknek.

Mibe szólhat még bele a Takarékbank, ami a stratégiát, az üzletpolitikát érinti?

Lesznek például kötelező termékek, ez már bizonyos, azt viszont még nem látjuk, hogy mekkora szabadságunk marad saját, speciális termékeink megtartására. Még nem tudjuk, hogy hogyan alakul a szabályozás, de reméljük, hogy nem szűkíti a termékek listáját. Ha ezt a szabadságot elvennék, az tényleg gond lenne, nem lenne semmilyen mozgásterünk az árazásban, termék- és szolgáltatáspaletta kialakításában.

Érthető, hogy nem örülnek annak, hogy az önállóságból veszítenek, de az integrációnak lehetnek előnyei is. Lát pozitívumot ebben?

Igen, mindenképpen lesz pozitív oldala is a nagyobb állami szerepvállalásnak. Ha lesznek olyan kormányprogramok, amelyek a vállalkozások számára támogatott hitelt, más banki terméket biztosítanak, abban mindenképpen szeretnénk részt venni. Számítok arra, hogy ezen az ágon az ügyfélkapcsolatok szélesíthetők, aktivitásunk nőni fog.

Mik a tapasztalataik a Növekedési Hitelprogrammal? Sikeresen részt tud venni benne a PÁTRIA?

A PÁTRIA a Takarékbankon keresztül igényelhetett a rendelkezésre álló keretből, az igényelt összegnek jelentős részét meg is kaptuk. Először 6 milliárd forintra volt jelentkező nálunk, így nagyon kellett szelektálni. A lelkesedés idővel alább hagyott: volt, aki visszalépett, mert megkapta más pénzintézetnél, vagy valamiért mégsem tudta felvenni a hitelt. Végül összesen közel 1 milliárd forintnyi hitelre tudtunk leszerződni az.I. pillérben, a II. pillérben ennek a felére.

A legfontosabb tanulság az, hogy nagyon rövid volt az idő, emiatt inkább hitelkiváltásra és kisebb beruházásokra, például gépek vásárlására tudták felvenni a hitelt a vállalkozások. A nagyobb beruházásokat ki kellett ejteni, mert nem volt idő a megvalósításra, ezeket a vállalkozásokat azonban a mostani programban reményeink szerint tudjuk majd finanszírozni. Takarékszövetkezetünk számára az alacsony, 2,5 százalékos kamatmarzs ellenére is nagyon hasznos volt a program, ezért a másodikban is igyekszünk aktívan részt venni. A közel egy milliárd forintos kihelyezés jelentős állománynövekedést jelentett és új ügyfeleket is hozott.

Amikor az állam átvállalta az önkormányzati hiteleket, akkor azonban állományt veszítettek.

Igen, körülbelül ugyanekkora állományt veszítettünk el azzal, hogy az állam kiváltotta az önkormányzati hiteleket. Az ötezer főnél kisebb településeken a teljes hitelállományt kiváltotta az állam, a nagyobbaknál pedig a hitelportfólió 40 százalékát - ezek akkor megszűntek. Egy jó portfóliót veszítettünk el, ami a hitelszegény környezetben nem kedvező. Ugyanakkor az önkormányzatok majd újabb hitelért fordulhatnak a számlavezető bankjukhoz, így egy része ennek visszajöhet, természetesen megfelelő engedélyezési folyamat után.

A Növekedési Hitelprogram által kínált hitel mennyire számít konkurenciának más termékeiknek?

Valójában nem az, mert sokan vannak, akik kimaradnak hitelprogramból, például a nagyon kicsi és a nagyon nagy cégek is, ők más terméket választanak. A Széchényi Kártya továbbra is népszerű termék, tehát nem érezzük jelentős konkurenciának - fontosabb hatása az, hogy bővül az ügyfélkörünk.

Mi a helyzet a lakossági hitelezéssel? Mást sem hallani, csak azt, hogy a lakosság bizalmatlan lett a hitelekkel szemben, alig vannak építkezések és lakásvásárlások, ráadásul a fogyasztás sem bővül.

Halljuk a bankokkal szembeni bizalmatlanságot, de azt gondolom, hogy ez bennünket nem érintett eddig, a mi ügyfélkörünk bízott és bízik bennünk. A hitelfelvételi kedv nem csak emiatt esett vissza, nem csupán bizalomvesztésről van szó. Arról van inkább szó, hogy nagyon sokan nem tudnak felvenni hitelt, mert anyagi helyzetük annyit romlott, hogy nem hitelképesek. Vagy telítve vannak hitellel, és nem tudnak újat felvenni. Vannak, akik több banknál adósodtak el, és egyre nagyobb lett a számukra fizetendő törlesztő részlet.  Ezeket az ügyfeleket igyekszünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel kisegíteni a hitelcsapdából. Nem érdekünk, hogy az ügyfeleket félrevezessük, sokkal inkább az, hogy segítsük őket - mi hosszútávon szeretnénk partnerek lenni.

Nem csak a hitelezés esett vissza, a betétekből is egyre többen veszik ki a pénzt és viszik át máshova. Ezt önök is tapasztalják - milyen válaszaik vannak a helyzetre?

Visszakérdezek: hova viszik a pénzt?

Állampapírba, befektetési alapokba…

Nekünk az a fontos, hogy az ügyfél nálunk maradjon. Takarékszövetkezetünknél is tudnak értékpapír számlát nyitni, ha nem akarják betétben hagyni a megtakarításaikat, rajtunk keresztül vehetnek kincstárjegyet, vagy az alapkezelőknél lévő befektetésekből választhatnak az ügyfelek. Erre van tehát válasz.
A betétben lévő összegek nagy része nálunk maradt, nem veszítjük el az ügyfeleket és ez a fontos, ez a mi munkatársaink érdeme. Természetesen igyekszünk a betétekre is kedvező ajánlatokat nyújtani, most például a Takarékossági Világnap alkalmából indítottunk egy akciót, amelynek keretében 4,4 százalékos kamatot kínálunk fél évre és 4,5 százalékot nyújtunk hosszú távú betéti számlán.

Azt viszont aggályosnak tartjuk,, hogy az ügyfelek visszafogják banki aktivitásukat az emelkedő költségek miatt. Míg korábban 2-3 számlája volt egy embernek, most már csak egyet vezet. Az utóbbi időben nyugdíjas ügyfeleket is elveszítettünk, mert inkább készpénzben kérték a nyugdíjukat.  Fontosnak tartjuk, hogy az ügyfelek megtartsák eddigi pénzügyi szokásaikat, vegyék igénybe a készpénz nélküli, vagy a készpénz-kímélő fizetési lehetőségeket - elsősorban természetesen a PÁTRIA Takarékszövetkezetnél.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Megtudtuk, ki lehet az MKB Bank új vezére
Csabai Károly | 2020. november 19. 06:04
Megbízható forrásból származó értesüléseink szerint a Mészáros Lőrinc fő tulajdonában lévő hitelintézet igazgatósága a múlt héten lemondott Balog Ádám utódjának Barna Zsoltot javasolja, aki júliusban állt fel az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettesi székéből. Balog Mészáros másik érdekeltségénél, az Opus Global Nyrt.-nél fog a továbbiakban tevékenykedni – de meglehet, csak a 2022-es választásokig, egy újabb Fidesz-győzelem esetén ugyanis kormányzati megbízatás néz ki neki.
Pénzügyi szektor Világraszóló újdonság a magyar Erste Banktól
PR | 2020. november 18. 10:17
A hitelkártyák után immár a Mastercard-betéti kártyák tulajdonosai is igényelhetnek részletfizetést az Erste Banknál, a folyószámla-hitelkeretük terhére – a világon elsőként. A részletekről Annus Norbertet, az Erste Bank Kártya és Fogyasztási Hitelek Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
Pénzügyi szektor Lemondott az MKB Bank vezetője
Csabai Károly | 2020. november 13. 18:05
Balog Ádám már 2020. december 31-én távozna, ám ha addig nem találják meg az utódját, akkor legkésőbb 2021. március 1-jén.
Pénzügyi szektor Hogy élték meg a koronavírus-járványt eddig a biztosítók?
Privátbankár.hu | 2020. november 6. 15:45
A járvány minden biztosító számára rendkívüli helyzetet hozott, de a szektor így is viszonylag jól átvészelte az eddigi időszakot.
Pénzügyi szektor Egyelőre nem keresi a versenytárshoz távozott helyettese utódját Csányi Sándor
Csabai Károly | 2020. november 6. 15:02
Ezt közölték az OTP Bank illetékesei lapunk kérdésére. Az elnök-vezérigazgató július 20-án vette át általános helyettese, Barna Zsolt feladatait, miután ő aznap közös megegyezéssel távozott, s szeptember 1-jén a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank egyesülését előkészítő céghez csatlakozott, egy hete pedig annak igazgatóságának az elnöke.
Pénzügyi szektor Eddig jól jött ki a pandémiából a CIB Lízing
Csabai Károly | 2020. november 5. 18:11
Közel 1 százalékponttal sikerült növelnie a piaci részesedését. Igaz, úgy, hogy az a bizonyos torta kisebb, a cibesek a hazai lízingpiac 20 százalékos éves visszaesését prognosztizálják.
Pénzügyi szektor Már meg is vannak az új óriásbank első vezetői
Privátbankár.hu | 2020. november 5. 15:04
Elkezdte a felkészülést a Magyar Bankholding Zrt., hogy a három bank részvényapportja után levezényelje a Budapest Bank Csoport, az MKB Bank Nyrt. és a Takarék Csoport fúzióját, valamint, hogy csoportirányítási és prudenciális kontrollfunkciókat lásson el. A munkára a három bankcsoport szakemberei közül választották ki a bankholding vezetőinek első körét.
Pénzügyi szektor Okozhat-e fejfájást az ellen-OTP az OTP-nek?
Csabai Károly | 2020. november 4. 05:07
Erre a kérdésre végleges választ csak azt követően lehet adni, amikorra befejeződik a nagy, vélhetően több évig tartó projekt és a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank egyesüléséből létrejön a nevet még nem kapott, de a szakberkekben nemes egyszerűséggel ellen-OTP-ként aposztrofált új hitelintézet. Folyamatosan kapunk azonban újabb és újabb információmorzsákat annak megjövendöléséhez, mi várhat ránk.
Pénzügyi szektor Lázár János szerint a közeljövőben csökkenthetik a dohányboltok számát
MTI | 2020. november 3. 08:56
Azt is mondja, hogy harminc év múlva alig lesz már dohányos ember az országban.
Pénzügyi szektor Közel 870 milliót ad a kormány a férfi vízilabda BL-főtábla három budapesti tornájára
Privátbankár.hu | 2020. november 3. 06:43
A BL-főtábla tornáira ad pénzt a kormány, az esemény helyszíne a Duna Aréna lesz.
hírlevél