Megvenné az Erste a magyar Raiffeisent vagy annak lakossági üzletágát, a projekt a Zeusz nevet viseli - értesült a hvg.hu. A lap sorra vezet az ezt alátámasztó eseményeket. Eszerint az MNB vezetésével találkozott néhány hete az Erste Group és a magyar leány vezetője, s a hírek szerint az Erste lehet a kormány első stratégiai partnere a hitelintézetek közül – mindezt alátámasztja, hogy a korábbi kritikák és feszült viszony ellenére a közelmúltban Lázár János, a tárgalásokkal megbízott kancelláriaminiszter több alkalommal is hízelgően nyilatkozott a bankról. Ha sor kerülne stratégiai megállapodás aláírására, annak okán Andreas Treichl, az osztrák bankcsoport vezetője Magyarországra érkezhet, amit a kormány kommunikációs manővernek szán.

Egyes források szerint apró simítások kellenek még a tranzakcióhoz, más források szerint már csak a bejelentés van hátra.

A hvg.hu az érdekelteket is megkereste. Az Erste a lap megkeresésére nem cáfolta az információkat, de kategorikusan el sem ismerte, igaz, "a jövőben is nyitott a növekedési lehetőségekre". A kormányszóvivői iroda úgy válaszolt, hogy "a megnevezett osztrák bankokkal stratégiai együttműködésről és állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről tárgyal a kormány. Ennek eredményéréről a tárgyalások és az ügymenet összetettsége miatt azonban nem tudunk még tájékoztatást nyújtani."

Január végén a Magyar Nemzet arról írt, hogy lázasan folyik a számolgatás a Raiffeisen Bank International AG-nál (RBI), miként lehetne eleget tenni a tulajdonosok kívánságának, s megszabadulni a ráfizetéses leánybankoktól. A szóba jöhető bankok közül a csökkenő nyereséget hozó oroszországi és komoly veszteséget termelő ukrajnai érdekeltség a háborús konfliktus miatt nehezen eladható, miközben a minden más leánynál nagyobb - 2014 első kilenc hónapjában 272 millió eurós (84 milliárd forintos) - veszteséget elkönyvelő, 2010 óta veszteséges magyar Raiffeisen e tekintetben érdekes lehet, ha lesz rá vevő.

Igaz, közben a Figyelőnek nyilatkozott Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vállalati és befektetési banki vezérigazgató-helyettese, aki arról beszélt, hogy a tavalyi eladási tervek után (az azóta becsődölt Széchenyi Bank lett volna a vevő erőteljes állami tőkejuttatásból fizetve a vételárat) a legrosszabb eseménysoron túl vannak, s a közgazdasági logika is azt mondatja, hogy a régió második számú bankja részt kíván venni a térség egyik meghatározó országának növekedésében.

Érdemes ugyanakkor arra is figyelemmel lenni, hogy a bankrendszer átalakulásáról szóló jegybanki tervek kimondva-kimondatlanul azzal számoltak, hogy a korábbi két nagy osztrák bankból a jövőben csak egy működik majd hazánkban.