Az MNB összesen 65 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a fogyasztási hitelezésre specializálódott három pénzügyi szolgáltatóra, a Magyar Cetelem Bank Zrt.-re (Cetelem), a Cofidis Magyarországi Fióktelepére (Cofidis) és a Provident Pénzügyi Zrt.-re (Provident), miután fogyasztóvédelmi vizsgálata során megállapította: mindhárom piaci szereplő több esetben szabálytalanul járt el pénzügyi termékeiket népszerűsítő kereskedelmi kommunikációja során, mert nem megfelelő módon tüntették fel a hitelhez tartozó – annak valós költségét bemutató, más szolgáltatók hasonló ajánlatával összehasonlíthatóvá tévő – teljes hiteldíj mutató (THM) mértékét.
A fentiek okán mindhárom társaságot 10-10 millió forintra bírságolták. Ugyancsak egységes - 500-500 ezer forintos - volt a bírság amiatt, hogy az érintett szereplők nem minden esetben tartották be a Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos szabályokra vonatkozó kötelezettségket, valamint a panaszkezelésre és az egyéb tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket.
A hitel kínálása és az elszámolás is problémás
A jegybank azt is észlelte, hogy a piaci szereplők hitelközvetítő ügynökei többször hiányosan vagy egyáltalán nem tájékoztatták a fogyasztókat a szerződés megkötése előtt az adott hitel kondícióiról, az azzal kapcsolatos jogaikról, többek között az elállás lehetőségéről.
A jegybank szerint a jogszabálysértés gyanúját veti fel, hogy egyes hitelközvetítők szóbeli tájékoztatásuk során nem mindig jelezték a fogyasztóknak, hogy az általuk kínált termék árát (áru)hitellel kell megfizetniük (ez vélhetően a 0% THM mellett futó ajánlatoknál jelenthet gondot, ha az ügyfél nem törleszt rendesen - a szerk., illetve nem tértek ki a hitelhez kapcsolódó, – a fogyasztókkal aláíratott – tájékoztatók és szerződéses dokumentumok tartalmára sem. Az ügynökök több esetben nem adtak jogszabályszerű részletes tájékoztatást a fogyasztók által igényelt konstrukciók (például áruvásárlási hitel, hitelkártya) pontos kondícióiról, s az igénybevétel feltételeiről.
A hitelszerződést megelőző tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi feltételek megsértése miatt – azon túl, hogy megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását - az MNB leginkább a Cofidist büntette, amely 5 millió forintot kénytelen fizetni ezen a jogcímen. A fogyasztási hitelnyújtó ezen felül további 10 milliós bírságot (és tevékenységi tiltást) kapott, mivel függő ügynökének gyakorlata alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. További másfél millió forintjába fáj a Cofidisnek, hogy a panaszkezelési határidőt több esetben nem tartották be.
A Providentnél ez utóbbi szabály megsértését 3 milliós bírsággal honorálta az MNB, a cégnél a szerződések lezártát követő elszámolás hiánya okán további 2 millió forintos bírság kiszabására is sor került. A Cetelemnél a szerződészárással kapcsolatos felügyeleti aggályok 10 milliós, míg az időszakos tájékoztatásra vonatkozó szabályoknak való megfelelésben talált gondok 2 milliós bírságot hoztak.
A határozatok április végi keltezésűek, azaz ezúttal a szolgáltatók már a döntések nyilvánosságra kerülése előtt megismerhették azok tartalmát.
Rájuk jár a rúd...
A fogyasztási hitelezőknek úgy fest, nem túl hálás időszak a május - emlékezhetünk a múlt heti németországi döntésre, ahol arra kötelezték az érintett szolgáltatókat, hogy a jövőben semmilyen külön költséget ne számítsanak fel a fogyasztási hitelek kamata mellé - azaz "csak kamat" konstrukciókat hirdessenek.
Első ránézésre ez durvának tűnhet, ám a magyarországi gyakorlat a piac ezen szegmensében ez: a szolgáltatók vagy csak kamat, vagy - mert áruhiteleknél van ilyen - csak kezelési költség felszámítása mellett nyújtanak kölcsönt a szolgáltatást igénybevevőknek. Ami ezen hitelek kamatát illeti, itt a THM-maximum mellett immár a kihelyezési verseny is komoly piacmozgató: a tavaly márciusi 24,41 százalékról a fogyasztási hitelek átlagos hitelköltség mutatója egy év alatt 21,54 százalékra süllyedt, az új kihelyezések átlagos kamata egy év alatt 18,73 százalékról 17,28 százalékra csökkent.
Két év csökkenése után várhatóan újra nőni fog az online kereskedelem értéke Európában, ám ez jelentős részben a kínai filléres platformok megjelenésének köszönhető. 
