A nemzetközi hitelminősítő szerint ez végső soron a tulajdonosi támogatásra alapozott banki kockázati besorolások leminősítéséhez vezethet.

Büntető jellegű adók a bankoknak

A Fitch hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár a Magyarországon kiterjedt tevékenységet folytató tulajdonos bankok általában "kiporciózzák" a helyi érdekeltségeiknek szánt finanszírozást, tavaly és tavalyelőtt mindazonáltal jelentős tőkeinjekciókat biztosítottak (ez meglátszik a működőtőke-beáramlásban is), és a hitelminősítő várakozása szerint legtöbbjük fenntartja jelenlétét a magyar piacon.

A magas hitelkockázat, a gyenge gazdasági aktivitás és a "büntető jellegű" bankadó miatt a magyar bankszektor valószínűleg 2013-ban is - immár a harmadik egymást követő évben - veszteséges lesz, még az új egyszeri illeték figyelembevétele nélkül is. Az új, hozzávetőleg 75 milliárd forintnyi (250 millió eurós) adóteher a bankszektor adózás előtt számolt eredményének közel a negyedét elviheti, ugyanakkor a hatás az egyes bankok esetében jelentősen eltérhet, mivel a szektorszintű profit zömét "maroknyi" hitelintézet termeli meg - jósolta szerdai elemzésében a Fitch Ratings. Az a maroknyi, egészen pontosan három bankot jelent - ahogy arról korábban a Privátbankár beszámolt.

Nem fognak ide sok pénzt hozni

A hitelminősítő szerint valószínűtlen, hogy a bankok az egyszeri illetéket teljes mértékben át tudják hárítani az ügyfelekre, tekintettel ennek az adótehernek a visszamenőleges jellegére.
Ezért a Fitch Ratings azzal számol, hogy az adó újabb egyszeri veszteséget jelent majd a bankok számára, és potenciálisan tovább csökkentheti a külföldi bankok hajlandóságát érdekeltségeik finanszírozására.

A hitelminősítő kiemeli, hogy az új, egyszeri pénzügyi tranzakciós illeték a már 2010 óta kirótt jelentős, évente hozzávetőleg 120 milliárd forintos külön banki illetékkel együtt terheli a bankrendszert. A Fitch felidézi, hogy a magyar kormány a banki különadó idei megfelezését, majd kivezetését tervezte, ám később visszavonta e vállalását, és állandósította ezt az adófajtát.

Az olasz Intesa bankcsoport máris jelezte, hogy kész lépéseket tenni magyarországi piaci jelenlétének szűkítésére, tekintettel a nehéz működési és szabályozói környezetre - áll az elemzésben. A Fitch Ratings szerint valamivel nagyobb a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az Intesa mennyire elkötelezett magyar érdekeltsége iránt, mint az olasz bank más közép- és kelet-európai érdekeltsége esetében; ezt tükrözi az Intesa és a CIB Bank besorolása közötti két fokozatnyi különbség. A Fitch "BBB mínusz" osztályzatot tart érvényben a CIB-re, negatív kilátással.

A magyar kormány és a bankrendszer ellentéteinek lehetséges következményeire más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.

A növekedés gátja, hogy nem egyezik ki a kormány a bankokkal

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai, akik a múlt héten Budapesten tárgyaltak gazdaságpolitikai illetékesekkel és piaci szereplőkkel, tapasztalataikat összegző, Londonban e héten ismertetett elemzésükben közölték, hogy véleményük szerint a kormány és a bankrendszer közötti feszültség a magyar gazdaság növekedésének legnagyobb egyedi akadálya.

A ház szakértői szerint ha a bankokkal szembeni politikában nem lesz egyértelmű változás, akkor valószínűtlen, hogy befejeződik a külföldi tulajdonú bankok "extrém" ütemű mérlegkiigazítási folyamata, e folyamat közepette pedig nehéz elképzelni a gazdasági növekedés felgyorsulását.

Más citybeli értékelések szerint ugyanakkor általánosságban is kérdésessé vált a nyugati tulajdonos bankok támogatási elkötelezettsége közép- és kelet-európai érdekeltségeik iránt.

Nem éri meg kivonulni?

A Moody's Investors Service - a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja - erről összeállított, minap Londonban ismertetett elemzésében úgy fogalmazott, hogy várhatóan a korábbinál szelektívebb befektetési hozzáállásra térnek át közép- és kelet-európai érdekeltségeikkel kapcsolatban a nyugat-európai tulajdonos bankok, mivel csökken a térségi leánybankok jövedelmezősége.

A válság kibontakozása előtt a közép- és kelet-európai térség bankrendszereinek jövedelmezősége gyors ütemben nőtt; Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában 2008-ban tetőzött. Ezt a folyamat 2009-ben éles ívben visszafordult, és a térségi leánybankok jövedelmezősége majdnem az anyabankok szintjére süllyedt - állt a Moody's elemzésében.

A Moody's londoni szakelemzői ugyanakkor valószínűtlennek nevezték, hogy a nyugati tulajdonos bankok kivonnák befektetéseiket a közép- és kelet-európai bankrendszerekből, tekintettel arra, hogy ez a piac még mindig vonzó - jóllehet korlátozott - megtérülést kínál a nyugat-európai bankcsoportoknak, amelyek hazai piaci lehetőségei a pénzügyi válság utóhatásaként továbbra is szűkösek.