Devizahitel-forintosítás számokban: így számolhat egy átlagos hiteles

A devizahiteles probléma rendezése a pénzügyi közvetítés minden területére kihat – mondta Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója. Az elszámolás egyszeri, jelentős veszteséget okoz a bankoknak, a forintosítás ugyanakkor mérsékli a hitel- és finanszírozási kockázatokat. A fair bankrendszerre vonatkozó szabályok hosszú távon csökkenti majd a kamatmarzsokat, amely szintén kedvező lesz a bankoknak.

A hitelezést rövid távon mind az elszámolás, mind a fair bankrendszer szabályai kellemetlenül érintik, hiszen a veszteségek miatt növekvő lefelé mutató kockázatokat prognosztizál a jegybank. Ezt ugyanakkor már rövid távon is porlasztja a forintosítás kockázatcsökkentése. Hosszabb távon ugyanakkor egy egészségesebb eszközoldal hozzájárulhat a növekedést jobban támogató bankrendszerhez az MNB szerint. A piaci versenyt mind a hiteloldalon, mind a forrásokért folyó versengésben javíthatja az intézkedéscsomag. Bár a likviditási oldalon számottevő romlás lesz kimutatható a bankoknál, ám kedvező lehet, hogy a forintosítás miatt számottevően csökken majd a hazai bankrendszer ráutaltsága külföldi forrásokra.

Így változik majd az átlaghitel kamata és törlesztőrészlete

Az elszámolás kapcsán kézzelfogható adatokat is adott a jegybank. Eszerint a fennálló tőketartozás átlagosan 5,6 millió forint volt a felvételkor, ez jelenleg 7,5 millió forint, ami az elszámolás és az eredeti kamatra való visszaállás után 6 millió forintra mérséklődhet. Miután időközben a referenciakamat (a CHF-LIBOR) csökkent, a bankok marzsa a felvételkori átlagosan 3,4 százalékról 5,7 százalékra változik majd frank alapon az elszámolás után, igaz, ez számottevően kisebb lesz, mint a jelenlegi 7,8 százalék körüli szint. Miután a forint Bubor jelenleg nagyjából ugyanott áll, mint a devizahitelek felvételekor a CHF-LIBOR szintje, épp ezért a forintosítás induló kamatszintje nagyságrendileg meg fog egyezni a devizahitel induló kamatszintjével – ezt erősítheti meg az is, hogy a hírek szerint a forintosítási törvény akár azt is előírhatja, hogy a forintosításkor az induló devizahitel-marzs kerüljön alkalmazásra. Az ugyanakkor érdekes kérdés, hogy így a jogalkotó nem foglalkozna azzal, hogy számottevően megváltozott az adósok kockázati profilja.

Az intézkedés hatása azt jelenti, hogy az induló 40 ezer forintos havi törlesztőrészlet, amely most a példában szereplő átlagos hitel esetén 78 ezer forintot tesz ki, az elszámolás után 56 ezer forintra csökken majd. Ha a fenti okfejtést követjük, a forintosítás után a törlesztőrészlet így lényegében nem változik majd, s mivel a forintosításra a fair bankrendszer szabályainak bevezetésével párhuzamosan kerül sor, ez a kamatszint (és így a törlesztőrészlet) 3 évig nem változna.

Az intézkedéscsomag hatásai

Az elszámolás miatt a háztartási hitelállomány átlagosan 2 százalékkal, a GDP 20 százaléka körüli szintre csökken majd. Eközben a háztartások nyitott devizapoziciója a 2009-2010-es 20 százalék körüli mértékről – a lakossági devizabetét-állománynak köszönhetően - -5 százalékos szintre áll majd be. A háztartások helyett a nyitott pozíciót így jut majd –, mindez ugyanakkor azt jelenti majd, hogy az állam veszi át ezt a kockázatot – ez így érthető.

A forintosítás indokoltságát jól mutatja, hogy az MNB adatai szerint nem teljesítő deviza jelzáloghitelek állománya folyamatosan emelkedik, jelenleg 24 százalékon tart.

Az intézkedéscsomag a bankok esetében mind a tőkehelyzetre, mind a likviditásra negatív hatással jár, bár az MNB szerint a tőkemegfelelés tekintetében minden bank tőkemegfelelősége 10 százalékos szint felett marad, s a betét/fedezeti mutató is alaposan romlik. A jövedelemarányos működési költség tekintetében az intézkedés után 70 százalék fölé emelkedik a mutató, ez Európa legkevésbé hatékony részére „emeli” a hazai bankszektort. Ez a rossz költséghatékonyság a jegybank prognózisa szerint fúziókat, eladásokat indukálhat a piacon a nagybankok között is.

Így néz majd ki az MNB „rossz bankja”

A vállalati oldalra térve Vonnák Balázs elmondta, az MNB „rossz bankjának” megalapítását indokolja, hogy két év után ismét emelkedésnek indult a nemteljesítő állomány – ezen belül a legnagyobb gond a projekthitelekkel van, mivel ez az állomány a 2012-es csúcs után sem csökkent. A hitelállomány visszaesése egyértelműen befolyásolja az érintett bankok hitelezési lehetőségeit – a komolyabb NPL-rátával bíró cégek sokkal visszafogottabban hiteleznek.

A „rossz bank” maximum 10 évig fog működni, a tulajdonos és a működtető a jegybank lesz. A monetáris tanács 300 milliárd forintnyi hitelkeretet már jóváhagyott a vásárlásra. A jelenlegi elképzelések szerint az ügyleti érték minimuma 500 millió forint lesz, illetve a hitelek fedezeteként már elvont ingatlanfedezetek esetén minimum 200 millió forint értékű ingatlan vonható be a rendszerbe. A bekerülési ár még bizonytalan, ugyanakkor a jegybank által fizetendő ár magasabb leshz, mint az adott ingatlan jelenlegi piaci értékesítési ára. Ugyanakkor bizonyos, hogy a vételár kisebb lesz, mint amekkora értéken az adott ingatlan a bankok könyveiben szerepel. A „rossz bank” a jövő év első felében vásárolja majd meg az ingatlanokat.

A részvétel önkéntes lesz, egyetlen bank sem lesz rákényszerítve arra, hogy ingatlanokat ajánljon fel, a jegybank igyekszik valós értéken vásárolni, s a cél, hogy az értékesítés révén profitot termeljen. A bankok egyedi megoldásaival szemben, itt koncentráltan egyesülhet a szakértelem és sokkal kisebb erőforrást köt majd le, mint a bankonként külön-külön work-outban történő kezelés.

A konszolidált jegybanki mérlegben kockázatként jelenik majd meg a rossz bank – de természetesen elkülönített intézményről van szó.

Az nhp megállította a vállalati hitelek leépülését

A vállalati hitelezési folyamatokban az nhp szerepe meghatározó volt, új hitelfelvételi szándékot teremtett: a megkérdezett cégek 60 százaléka nem vett volna fel beruházási hitelt nhp nélkül és 22 százalékuk kisebb összegű hitelt igényelt volna – derült ki a jegybank nem reprezentatív felméréséből. A forgóeszköz- és EU-hitelek tekintetében még komolyabb volt az nhp hitelgeneráló szerepe. Ami bizonyos, hogy a jegybanki hitel révén sikerült megállítani a vállalati hitelállomány csökkenését – az éves állományváltozás a korábbi 4-5 százalékos csökkenésből 0 százalékra javult. Az MNB előrejelzése szerint – az nhp kiterjesztésével és meghosszabbítással – a következő két évben nagyjából évi 1 százalékos növekedéssel lehet számolni.