Az eddigieknél szigorúbb feltételek mellett, az ingatlan becsértékének száz százalékán lehet ezentúl árveréseket tartani - többek között ezt tartalmazza a bírósági végrehajtásról szóló törvény kedden elfogadott módosítása. Ezt megelőzően 70 százalék volt a korlát. Egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték 90 százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant.
A változtatással az előterjesztők annak a mintegy 145 ezer családnak szeretnének segíteni, amelyik reménytelen helyzetbe kerülne a kilakoltatási moratórium március 1-jei lejárta után. A törvénymódosítás célja, hogy a lefoglalt ingatlanokat minél magasabb áron értékesítsék, valamint, hogy a fennálló követelések is a lehető legnagyobb mértékben térüljenek meg.
A legtöbbször nem a bankok miatt kell árverezni
A változtatással kapcsolatban megkérdeztük a Bankszövetség álláspontját is. Kovács Levente főtitkár nyilatkozatában felhívja a figyelmet: a végrehajtási eljárások jelentős részét hagyományosan nem a pénzügyi intézmények, hanem egyéb szervezetek (pl. közműszolgáltatók, adóhivatal, társasházak) indítják. Ők a saját gyakorlatuk, illetve jogszabályi kötelezettségeik miatt a bankszektornál kevésbé türelmesek, amikor végrehajtást kezdeményeznek. Azaz gyakran elenyésző összegű, nem bankhitel eredetű tartozások vezetnek a lakóingatlanok kényszerű végrehajtás alá vonásához.
Vannak azonban olyan adósok, akik nem a lehetőségeik híján nem teljesítenek, hanem szándékaik okán nem kívánnak együttműködni. "A bankok munkatársai gyakran azzal szembesülnek, hogy bizonyos ügyfelek fizetési készsége az idő múlásával végletesen meggyöngült, a kapcsolatfelvételt is elutasítják. Ilyen végső esetekben, amennyiben a kötelezettségek semmilyen más módon nem hajthatók be, akkor a bankszektor is rákényszerül a végrehajtás kezdeményezésére" - írja a főtitkár.
Mindenkinek az a jó, ha drágán tudják eladni
| Fontos, hogy a bajba került adósok először próbáljanak a bankkal megegyezni, mert így mindkét fél jobban járhat annál, mintha egy költséges végrehajtás során kelne el az ingatlan. A bankok a meghirdetett ingatlanokat piaci áron próbálják értékesíteni. Az ingatlanszakértő értékelése >> |
Ilyen esetekben az elérhető legmagasabb ár minden érintett közös érdeke; ez ugyanis az adós, a végrehajtást kezdeményező és az abba becsatlakozó intézmények számára egyaránt a legnagyobb megtérülést, a legkisebb veszteséget biztosítja.
Az árverésekbe való esetleges adminisztratív beavatkozásokkal vigyázni kell, hiszen a legjobb fogyasztóvédelmi szándék mellett is éppen ellentétes hatást okozhat - figyelmeztet a Bankszövetség.
Visszaüthet a szabályozás, és még a hitelek is drágábbak lehetnek
Az ilyen módon megemelt kikiáltási ár mellett ugyanis sokkal tovább tarthat vevőt találni, időközben a késedelmi kamatok miatt tovább hízik a tartozás. A legkevésbé forgalomképes, jellemzően lemaradó vidéki régiókban pedig a kikiáltási árnak a kereslet fölé emelése az adósok fizetőképességének a helyreállítását akár el is lehetetlenítheti - írják.
A lakossági jelzálogjog érvényesítésének korlátozása egyrészt emelheti a jelzáloghitelek kamatát, másrészt a fedezetlen, drágább hitelek felé tolja el a kölcsönnyújtást. Így végső soron az újonnan hitelt felvevők számára drágítja meg a hiteleket a módosítás.
A valós segítséget jelentő családvédelmi programokat, így pl. a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységét egy időbeli elhúzódást okozó adminisztratív intézkedés háttérbe szoríthatja - teszi hozzá a Bankszövetség főtitkára.
Újabb szankciók jönnek. 
