Nincs mit szépíteni ezen: hátat fordított a lakosság az idén az állampapíroknak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint áprilisban tovább csökkent a háztartások állampapír-állománya, piaci értéken számolva 13 133,8 milliárd forintra, ami csaknem egyéves mélypont.
A Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatait egyértelműen csak részben fektetik be újra állampapírokba a befektetők, hiszen négy hónap alap alatt piaci értéken számolva csaknem 800 milliárd forintos kiáramlást mért az MNB a lakossági értékpapír-számlákról.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egy ideig azzal érvelt, hogy nem csökkent a kisbefektetők lelkesedése az állampapírok iránt, hiszen névértéken nőtt a háztartások állampapír-állománya, ami azt jelenti, hogy a megkapott kamatokat újra állampapírba fektették be. Januárban és februárban valóban nőtt is névértéken számolva a háztartásoknál lévő állampapírok mennyisége, de márciusban és áprilisban már csökkent, és féléves mélypontra került.
Hétfőn az is kiderült, az állam nem számol már annyi lakossági állampapír-értékesítéssel, mint korábban. A módosított finanszírozási tervben 5595 milliárd helyett már csak 5023 milliárd forintnyi bruttó kibocsátás szerepel. A hiányzó forrást inkább külföldről vonnák be devizában.
A kisbefektetők tehát nem csak a kamatokat, de sokszor a tőkét is kiveszik a kamatfordulók után, és más befektetést keresnek a pénzüknek.
Sok pénz kerülhetett ingatlanba
A vagyonos állampapír-befektetők közül sokan vásárolhattak ingatlanokat, az év elején ugyanis szokatlanul komoly tőkekiáramlást mért az MNB az értékpapírszámlákról. Februárban csaknem 200 milliárd, márciusban további 75 milliárd forintnak kerestek más helyet a háztartások, főleg ennek köszönhető, hogy a kisbefektetőknél lévő hazai kibocsátású értékpapírok (állampapírok, egyéb kötvények, befektetési jegyek és részvények) mennyisége a januári 28 137 milliárd forintos történelmi rekordról visszaesett, és még áprilisban is bőven elmaradt tőle.
Fotó: Depositphotos
A PMÁP-os kamatesőből azonban nem csak az ingatlanosok, de a megtakarítási szektor többi szereplője is részesülni próbált. Sikeresen pályáztak a pénzekre a biztosítók és a bankok is, de a legnagyobb nyertesek a befektetési alapok voltak. A biztosítók több tízmilliárd forintot szedhettek össze egyszeri díjas ajánlatokkal az év első hónapjaiban, a magyarországi bankok kötvényeibe pedig négy hónap alatt több mint 50 milliárd forintnyi friss tőke került.
A banki kötvényekben lévő lakossági megtakarítások értéke 656,5 milliárd forint volt április végén, ez 12 és fél éves rekordnak számít.
Érdekesség, hogy az egyik hitelintézet, az MBH Jelzálogbank lakossági jelzáloglevél-kibocsátással is megpróbálkozott tavasszal. Ennek köszönhetően a háztartások értékpapírszámláin hosszú évek után ismét felbukkantak a jelzáloglevelek. Ezekből, a jelzálogfedezet miatt a normál banki kötvényeknél biztonságosabbnak tartott hitelpapírokból viszont egyelőre még csak nagyon kis mennyiség, 1,64 milliárd forintnyi van a lakosságnál. A vállalati kötvényeket viszont a tíz évvel ezelőtti Quaestor-botrány óta látványosan kerülik a kisbefektetők, a náluk lévő mennyiség stagnál, nem éri el a 30 milliárd forintot.
A befektetési alapok szivacsként szívják a pénzt
A PMÁP-os kamatesőből a legtöbb a befektetési alapokba hullott. A hazai befektetési alapokba négy hónap alatt több mint 586 milliárd forintnyi friss megtakarítás folyt be, a lakosságnál lévő állomány főleg ennek köszönhetően 11 775,3 milliárd forintos történelmi rekordra hízott. A külföldi befektetési alapokat is beszámítva már több pénzt tartanak alapokban a kisbefektetők, mint magyar állampapírban.
Történelmi csúcson volt április végén a magyar háztartások hazai részvényekben lévő megtakarítása is, a kisbefektetők 2342,2 milliárd forintot forgattak a pesti parketten.
Ebből több mint 1320 milliárd forint banki részvényben volt. A Budapesti Értéktőzsdén több banknak is forognak a részvényei (OTP, Gránit Bank, MBH, MBH Jelzálogbank), de ennek a volumennek a döntő része feltételezhetően OTP-részvény lehet. Áprilisban egyébként szokatlanul nagy összeg, 17 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került hazai banki részvényekbe. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy az OTP-nél történt fontos események, például Csányi Péter vezérigazgatóvá történő kinevezése, nem tántorította el a kisbefektetőket.
Egyre vonzóbbak a külföldi papírok
A hazai értékpapírok mellett egyre több pénzt tartanak a magyarok külföldi eszközökben. Április végén a magyar családok értékpapírszámláin 4361,7 milliárd forintnyi külföldi kötvény, részvény és befektetési alap volt, ami historikus rekord. Összesen csaknem 400 milliárd forint friss pénzt fektettek be külföldi értékpapírokba a magyarok, április végéig azonban ez nem térült meg, a forint erősödése és a vámháborús hírek tőzsdére gyakorolt hatása miatt csúnya mínuszban voltak ezek az eszközök.
A külföldi kötvények állománya 1038,3 milliárd forintra nőtt, ez is rekordnak számít, külföldi alapokban 2433,2 milliárd forint volt, ami elmaradt a márciusi csúcstól főleg az árfolyamváltozások miatt. Külföldi részvényekben valamivel több mint 890 milliárd forintjuk volt a magyar családoknak.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Bűnösnek vallotta magát csalás és más pénzügyi bűncselekmények vádjában a China Evergrande Group alapítója. 
