EBRD-igazgató: kockázatos lehet a jegybank programja
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója egy budapesti konferencián speciálisnak nevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelprogramját abban a tekintetben, hogy veszteség keletkezik a jegybanknál. Ez korlátja lehet a programnak, csakúgy, mint az, hogy "kettős kamatot hozhat létre", és ha nem elég célzott a program, gyengítheti a forintot, valamint korlátozhatja az alapkamat további csökkentésének lehetőségét - mondta Kármán András.
A szakember szerint az innovatív jegybanki politikák hagyományos kategorizálása alapján a jegybanki program mennyiségi enyhítés és nem hitelezési enyhítés, hiszen az MNB nem vállalja át a kkv-k számára nyújtott hitelek kockázatát. Eltér a hagyományos mennyiségi enyhítési politikáktól azonban abban, hogy nem "árelfogadó" módon történik a forrásnyújtás, hanem preferenciális kamatszinten.
Folytatódik a mérlegek kiigazítása
| Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, a jegybank hitelprogramjához már alá is írták az első szerződéseket. Részletek >> |
Kármán András úgy vélte, némileg lassabb ütemben, de folytatódik a banki mérlegek kiigazítása a tágabb közép-kelet-európai térségben, amelynek továbbra is meghatározó eleme, hogy a korábban nagy mennyiségben bepumpált külföldi, anyabanki források visszaáramlanak. Hozzátette, hogy a térségben 2012-ben a legnagyobb nettó forráskivonás Magyarországon volt.
Hangsúlyozta azonban, hogy a hitelezés tekintetében van egyfajta konvergencia, azaz ott, ahol nagyobb volt a csökkenés, mérséklődik a visszaesés, viszont azokban az országokban ahol nagy hitelezésbővülés volt a 2012. márciusáig tartó négy negyedévben, ott azóta lassult a hitelezés növekedési üteme.
Az EBRD igazgatója szerint a térségben a hitelállomány változását elsősorban a források eredete határozta meg, semmint a bankok tulajdonosi szerkezete. Kifejtette: azokban az országokban vitték véghez a bankok a legnagyobb mérlegleépítést, ahol a legmagasabb volt a külföldi forrás aránya.
Értékelni kell a tapasztalatokat
|
| Orbán Gábor |
A konferencián Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelezésösztönzési programjaira utalva kiemelte, hogy immár a kamatok abszolút szintje lehetővé teszi, hogy forintban "értelme van, és lehet" hitelt felvenni.
Az MNB programját illetően hangsúlyozta, hogy a jegybank független és az NGM nem szól bele a monetáris politikába, de abbéli véleményének adott hangot, hogy a program első köre után le kell vonni a tapasztalatokat, és utána el lehet gondolkozni azon, hogy hogyan lehet növelni a célzottságát.
Az MFB-vel kapcsolatosan emlékeztetett, hogy a pénzintézetnél korában komoly tőkeemelés volt ami bővítette az MFB mozgásterét. Látszanak ennek a jelei, amikor speciális hitelezési feladatokat kell megoldani, így az új típusú pénztárgépek beszerelésénél - tette hozzá.
Be kell fejezni a költségvetési stabilizációt
Az államtitkár szerint közel az a pillanat, amikor már csak a gazdaságélénkítésről kell beszélni. Hozzátette: egyelőre be kell fejezni a költségvetési stabilizáció terén évekkel ezelőtt elkezdett munkát.
Orbán Gábor szerint, ha megfelelően stabil a költségvetés, akkor a gazdaságpolitika a sokkoknak nem forrása, hanem elnyelője lehet. A makrogazdasági stabilitásnak fontos szerepe van abban, hogy a beruházások szintje és a gazdasági aktivitás magára találjon - tette hozzá.
Az államtitkár szerint az alacsony aktivitási és beruházási ráta eredőjeként nagyon mélyre csökkent Magyarország potenciális növekedési üteme. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem új jelenség, hiszen a potenciális növekedési ráta 2004 óta folyamatosan csökken, és már 2009-ben elérte a mostani, alacsony szintet.
A beruházásokkal kapcsolatosan elmondta: a banki hitelezést lehet erősíteni a meglévő portfóliók minőségének javításával, illetve a banki mérlegekben új hitelfolyósítás számára "hely teremtésével". Az előbbit célzó intézkedések között említette a pozitív adóslistát, az átlátható árazásra vonatkozó szabályokat, a végtörlesztést, az árfolyamgátat, illetve a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását. Utóbbi példájának az önkormányzati adósság átvállalását nevezte.
