Egy átlagos, 20 millió forintos lakáshitel esetén a magyar hitelfelvevők 5,7 millió forinttal fizetnek többet a futamidő alatt, mint a környező országok lakosai – derül ki a Bankmonitor friss elemzéséből. A különbség elsődleges oka a magasabb magyar piaci kamatszint, nem pedig a banki haszonkulcs: utóbbi ugyanis alacsonyabb, mint a régiós átlag, azaz a lakáshitelek kamatfelára itthon negatív.
„Ez olyan, mintha egy kiló kenyér olcsóbb lenne, mint egy kiló liszt” – mutatott rá Sándorfi Balázs, a Bankmonitor ügyvezetője. A magyarázat szerint a bankok más tevékenységeik révén olyan profitabilitást érnek el, hogy hajlandók áldozatot hozni a lakáshitelezésben.
A magyar lakáshitelek kamata jelenleg 6,5 százalék, szemben a közép-európai 4,37 százalékos átlaggal. A cseh piacon például 4,79 százalék az átlagos kamatszint, ami közel 2 százalékponttal alacsonyabb a magyarnál.
Fotó: Bankmonitor
Bár a támogatott hitelek – mint a 0 százalékos Babaváró vagy a 3 százalékos CSOK Plusz – enyhítik a kamatterheket, ezek csak gyermeket vállaló családoknak elérhetők, miközben a költségvetést terhelik.
A meglepő fordulat: a lakáshitelezés ennek ellenére is élénkül. 2025 első negyedévében 40 százalékkal nőtt az új lakáshitel-szerződések összege az előző év azonos időszakához képest. A havi 135 milliárd forintos új kihelyezés sokakban aggodalmat kelt, de a Bankmonitor szerint nincs ok pánikra: a magyar lakosság lakáshitel-tartozása továbbra is jóval az európai és regionális átlag alatt van.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
