A legalább 2 milliárd forintos árbevétellel rendelkező hazai nagyvállalatok átlagosan 2-3 bankkal (2,37) állnak kapcsolatban – derült ki a BellResearch CIB Bank kérésére készített felméréséből. Meglepetés, hogy ezen cégek harmada csak egy pénzintézetnél intézi pénzügyeit, ám ha azt vesszük, hogy megkérdezés alapján a vállalatok 1,96-os átlagos értéket adtak annak, hogy hány bankkal történő kapcsolatot tartanának ideálisnak, akkor azt mondhatjuk, hogy a trend abba az irányba mutat, hogy ezen cégnagyságnál is az egybankos struktúra felé tart a világ.

Ezt támasztja alá az is, hogy egy hatfokozatú skálán a főbank 5,07 pontos átlagos értékelést kapott, míg a többi bank értékelése alacsonyabb volt. (A CIB Bank megítélése – azon ügyfelek körében, akik a bankkal kapcsolatban állnak – összességében az átlagba simuló volt. Ennek értékeléséhez azt is fontos látni, hogy a bank a közelmúltig a nagyvállalati szegmensben nem volt túl attraktív. Ugyanakkor – hangzott el a tájékoztatón – a megítélésbeli visszaélés ebben a szegmensben gyorsabban épült vissza, mint például a lakossági területen.)

A pedigré számít

A bankkal kapcsolatos elvárások tekintetében az ügyfelek a megbízhatóságot tartják a legfontosabbnak, emellett a magas színvonalú szakmai munkát és az ügyfélközpontúságot tartják. A jelenlegi bankkal kapcsolatos elégedettség a vártnál némileg alacsonyabb értékeket hozott – ugyanakkor épp ezen három pontban teljesítették a főbankok a cégek által megfogalmazott elvárásokat.

A nagyvállalatok 59 százaléka globális szinten dönti el, melyik bankkal dolgozik együtt, további 20 százalék esetében az anyavállalat megjelöli, melyik pénzintézetek közül választhat a leányvállalat pénzügyi partnert. Döntési önállóságot inkább a kisebb árbevételű élveznek. A cégek harmadánál van kizáró ok a bankválasztás esetében – itt leginkább az adott pénzintézet minősítése számít, de a bank rossz hírneve is visszatartó erő lehet.

A bank minősítése a kínált kondícióknál is erőteljesebb mértékben esnek latba, s ezt követi a kapcsolattartás és kommunikáció minősége. Mindez annak fényében érdekes, hogy a cégek 80 százaléka csak szolgáltatóként tekint a bankjára, s csak 19 százalékuk érzi stratégiai partnernek a finanszírozót. (Ez visszaköszönt ott is, hogy a tanácsadói szerepkört közel sem tartják fontos elvárásnak a vállalatok a bankok esetében.)

Ügyfélközpontúság lesz a kulcs?

A CIB-re vonatkozó kérdésekre adott válaszokból az derült ki, hogy a bank termékeinek testreszabottságát értékelik a legjobban az ügyfelek. A leginkább fejleszetendő területnek az ügyfélválaszok alapján az ügyintézés gyorsasága és kedvezőbb díjak számítanak a CIB esetében.

A CIB hosszú távú kapcsolatok kiépítésére törekszik a meglévő ügyfeleivel – mondta Szabó István, a bank új vállalati vezetője. A szakember szerint a felmérés fő üzenete, hogy a banknak még inkább testreszabott szolgáltatást kell nyújtani.

A CIB új célszegmense a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó vállalati kör, illetve azon vállalatok, akik itthonról, vagy – külföldi cég esetében – a magyarországi megtelepedést terveznek.

A bank az ügyfélközpontúság tekintetében a digitális fejlesztésekre koncentrál, illetve fontosnak látja, hogy ügyfélcsoportok elvárásaira komplex megoldásokat dolgozzon ki. A vállalatok sem úgy gondolkodnak, hogy veszek fel egy kis hitelt, elhelyeznek megtakarítást – fejtegette Szabó István. A banknak 14 százalékos súlya van jelenleg a nagyvállalati ügyfelek körében.

Még hogy nem hiteleznek?

A tájékoztatón elhangzott, hogy finanszírozási környezet rég nem látott módon kedvező: az MNB nhp-programja, illetve az Eximbank konstrukciói ma már olyan kamatszint melletti finanszírozást tesznek lehetővé, amely okán ma már korábbi, anyacégek hiteleit is lecserélik a cégek.

Szabó István hangsúlyozta: mind az nhp, mind az Exim konstrukciója refinanszírozás, ezek kihelyezésével a bank igenis hitelez, hiszen megjelenik a könyveiben és a kockázatot a bank futja. A szakember szerint ugyanakkor az nhp-val elérhető árelőny már nem akkora, amely beindít egy érdemi beruházást. Nincs olyan bank ma Magyarországon, amelyik ne akarna hitelezni, hiszen likviditásbőség van (a hitel/betét mutató 100 százalék alatt van). Éves szinten 12 számjegyű a bank üzleti volumene a vállalatok felé, ez nemzetgazdasági szinten is számít - mondta Szabó István.