A háttér
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény a hatósági jogkörök gyakorlását az MNB-n belül működő Pénzügyi Stabilitási Tanácshoz (PST) telepíti. Az azonban ellehetetlenítené a PST működését, ha évente sok ezer ügyben egyedi döntést kellene hoznia, ezért a jogalkotó lehetővé tette, hogy a kiadmányozási jogot a PST az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhassa át.
De mit jelent a kiadmányozás?
A törvényhez fűzött miniszteri indoklás úgy fogalmaz: lehetőséget ad arra, hogy "hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen". A PST ennek megfelelően alakította ki ügyrendjét, azaz nem csak az aláírás, hanem maga a döntés is delegálható, kiadható a vezetőnek.
A Kúria csütörtöki döntése szerint viszont a "kiadmányozás" szó kizárólag az aláírást jelenti - a döntést megtestesítő okiratot aláírhatja a vezető, de maga a döntés a PST feladata és jogköre.
Az MNB a döntésről szóló közleményében elismeri, hogy a "kiadmányozás" szó kétségtelenül régies, ám úgy vélik: az értelmező szótár és a miniszteri indoklás alapján nem csak az aláírásra, hanem döntéshozatalra is vonatkozik. Nem véletlen, hogy a jogszabályban lecserélték a szimpla "aláírás" szót "kiadmányozásra", bár biztosan nem gondolták, hogy ilyen vitát generálnak vele.
A Kúria ítélete után mindenesetre most az MNB az Alkotmánybírósághoz fordul, és egyeztetést kezdeményez az NGM-mel és az Igazságügyi Minisztériummal.
Ez már a hatodik. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
