Fél tucattal kevesebb banknál intézhetjük a pénzügyeinket

A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg. 

Néhány hete hívtuk fel a figyelmet arra, hogy korántsem mindegyik hazai banknak volt rekordéve a 2019-es, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank az egész szektorról úgy általában március közepe felé közzétette. Akkor még erre a következtetésre a konszolidált adatok alapján jutottunk, amelyek nemcsak a bankok, hanem az érdekeltségeikbe tartozó valamennyi cég mutatóit tartalmazzák és azokat a törvényi előírás szerint április 30-áig nyilvánosságra kell hozni.

A csak bankokra vonatkozó előző éves beszámolókat pedig május 31-éig kell mindenki számára elérhetővé tenni az Igazságügyi Minisztérium erre fenntartott oldalán. Ezek között már csak azért is érdemes szemezgetni, mert azok a konszolidált adatoktól akár jelentősen is eltérhetnek — attól függően természetesen, hogy kinek, mekkora a bankcsoportja. Csak érzékeltetésül: míg az OTP Bank mérlegfőösszege konszolidáltan története során tavaly először átlépte a 20 ezer milliárd forintos lélektani határt — köszönhetően annak, hogy további külföldi érdekeltségeket megszerezve immár tucatnyi országban tevékenykedik —, addig a nem konszolidált e mutatója csaknem a fele volt 2019 végén, 10 ezer milliárd.

A tavalyi adatok összevetése a tavalyelőttiekkel egyébként már csak azért sem volt könnyű, mert soha nem volt még ekkora változás az egyik évről a másikra az újkori magyar bankrendszer 1987 óta íródó történetében. A 2018-ban még 34-es mezőny létszáma 6-tal csökkent. Ketten — a Porsche Bank és a Kinizsi Bank — visszaadták a banki jogosítványaikat, s pénzügyi vállalkozásként működnek tovább. Egy intézmény, az NHB Növekedési Hitel Bank pedig felszámolás alatt áll.

A legnagyobb számszerű változás azonban a 2013 őszén indult takarékszövetkezeti integráció tavaly őszi lezárulása miatt következett be. A Pannon Takarék Bank beolvadt a Mohácsi Takarék Bankba, amelyekből — valamint a B3 Takarékból — létrejött az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank, amely aztán a Takarék Kereskedelmi Bankot is elnyelte.

E változások következtében a 2019-es adatok csak az egyes bankok szintjén viszonyíthatóak a 2018-asokkal, szektorszinten nem, hiszen a megszűnések miatt egyes bázisok értelemszerűen kiestek. A takarékoknál pedig a nagy számú beolvadás volt nehezítő tényező, de itt sokat segített, hogy a Takarékbank kiegészítő mellékletében összehasonlíthatóvá tette az egyes mutatókat. Ezek előrebocsátásával érdemes áttekinteni a bankok tevékenységének két fő jellemző mutatóit, a mérlegfőösszegeket és az adózott eredményt.

Mérlegfőösszegek

A 2019 végén működési engedéllyel rendelkezett 28 hazai bank együttes mérlegfőösszege számításaink szerint 2019-ben 38 255 milliárd forint lett. Ez 11,5 százalékkal lett magasabb a 2018-asnál, ami visszatükrözi, mennyivel aktívabbak lettek a magyarországi bankok, különösen a hitelezésben. 

Legalábbis összességében, négy bank mérlegfőösszege ugyanis csökkent. Közülük az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank közel 30 százalékos mínusza a már említett integráció eredménye, vagyis azé, hogy e hitelintézet lett a Takarék Csoport úgynevezett központi bankja, s a profiltisztítás eredményeként a Takarékbank Zrt. meg a Csoport univerzális bankja. Az MKB Bank mérlegfőösszegének közel 5 százalékos éves szintű mérséklődésének oka is speciális: e hitelintézet a 2015-ben megkezdett átstrukturálása miatt az Európai Bizottság felé tett vállalása eredményeként 2019 végéig “fékezett habzással” volt kénytelen működni. 

A mérlegfőösszegüket tavaly növelők közül kiemelkedik a koreai KDB Bank itteni leányvállalata a maga több mint 40 százalékos pluszával. Ami annak köszönhető, hogy Szöul 2018 végén kiadta az ukázt, jelentősen növelni kell a magyarországi kihelyezéseket, kihasználva az ebben rejlő lehetőségeket. Ez sikerült is. Mint ahogy a német Commerzbank leányának szintúgy, amely mérlegfőösszegének bővülése csak kevéssel maradt el a KDB-étől.

De a jelzálogbankoknak is jó évük volt, profitáltak abból, hogy részben a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően tavaly fellendült a lakáshitelezés. Közülük is kiemelkedik a K&H Jelzálogbank 38,3 és az UniCredit Jelzálogbank 23,3 százalékos mérlegfőösszeg-növekedése.

Mellettük még egy sor bank tudott felmutatni kétszámjegyű bővülést, a már említett MKB és a CIB kivételével valamennyi nagybank. 

Más kérdés, hogy a nagy előrenyomulást milyen hatékonysággal tették a bankok, azaz mennyi tiszta hasznot sikerült elérniük. 

Adózott eredmények

Ahogy az lenni szokott, az eredmények mértékében jóval nagyobb változások következtek be egy év alatt, mint a mérlegfőösszegekben.

A leglényegesebb, hogy a 28-ból több bank nyeresége lett alacsonyabb 2019-ben az egy évvel korábbihoz képest, mint ahányé nőtt, szám szerint 17-é vs. 11.

A legszembetűnőbb az állami tulajdonú MFB és Eximbank nyereségének 90, illetve 75 százalékos mértékű zuhanása. Amit a május elején kiadott közleményeikben az MFB egy részesedése kikerülésével, míg az Eximbank azzal magyarázott, hogy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt külföldi tőkealapok elszámolt, 2018-ban még 6 milliárd forintos nettó eredménye 2019-ben százmilliót meghaladó mínuszba fordult.

Figyelemre méltó még, hogy a KDB már említett aktivitásbővülése jelentősen romló eredményességgel párosult. Látványosnak nevezhető a Magyar Cetelem 20 százalékot közelítő profitcsökkenése, ami azért is tekinthető meglepőnek, mert tavaly még szárnyalt a személyi kölcsönök igénylése, vagyis az a piaci szegmens, amelyben a francia tulajdonú bank tevékenykedik. 

A jelzálogbankok a nyereségek tekintetében felemásan teljesítettek. Míg az OTP, a Takarék és az Erste szakosított hitelintézete az előző évinél alacsonyabb profitot ért el 2019-ben, addig a K&H-é és az UniCredité magasabbat, méghozzá jóval. Utóbbi pozitív eredménye az egész bankszektorban a legnagyobb arányban, az előző évihez viszonyítva közel négyszeresen bővült. Meglepőnek tűnik a Sberbank második helye, a maga 75 százalékos nyereségnövekedésével. 

A Takarék Jelzálogbank nyereségének egy év alatti megfeleződése összefüggésben van a takarékszektorban lezajlott — már említett — átalakulással, profiltisztítással. Ennek eredményeként 2018-ban befejezte a közvetlen ügyfélhitelezést, tavaly ősszel pedig a tulajdonában lévő Takarék Kereskedelmi Bankot értékesítette a Takarék Csoport központi bankjának, hogy kizárólag jelzálogbanki feladataira fókuszáljon. Az Erste Jelzálogbank tavalyelőttinél egyharmaddal alacsonyabb profitja pedig — a vezetőségi jelentésből kihámozhatóan — a kamatráfordítások növekedésének tudható be. 

Érdekesség, hogy az Erste Jelzálogbank és a Sopron Bank hajszálra ugyanakkora adózott profittal zárta a 2019-es évet – ilyen holtversenyre emberemlékezet óta nem volt példa.

Összességében a bankok 503 milliárd forint adózott nyereséget értek el 2019-ben, ez csak hajszállal magasabb az egy évvel korábbinál. 

Még a tavalyi, rekordnyereségeket hozott évben is akadt két veszteséges: a Takarékbank és a Duna Takarék. Közülük kétségtelenül a Takarékbank jelentős mínusza a mellbevágó. Igaz, elnök-vezérigazgatója, Vida József a Piac&Profit tavaly októberi számában megjelent interjújában kilátásba helyezte, hogy “mivel az átalakításnak ára van, idén azzal is megelégednénk, ha pozitív nulla lenne az eredmény”. Ettől azonban a közel 10 milliárd forintos veszteség finoman szólva messze van. 

Vigasz lehet azonban a leendő szuperbank előkészítésére hivatott holdingtársaság majdani vezetőjének, hogy a Takarékbankkal egyesülő két másik hitelintézet, a Budapest Bank és az MKB is kiugróan, 71, illetve 66 százalékkal nagyobb nyereséget ért el 2019-ben az egy évvel korábbihoz képest. Teljesítményüket felértékeli, hogy ugyanerre a nyolc nagybankból rajtuk kívül csak az OTP volt képes, a többiek alacsonyabb profitot realizáltak, három bank (UniCredit, K&H, Raiffeisen) visszaesése is kétszámjegyű volt.