1p
A tartalék 3 milliárd eurós csökkenése vállalható ár a gazdaságösztönzésért cserébe, kérdés, hogy ennyinél tényleg megáll-e a jegybank. A kéthetes jegybanki betétállományt úgy akarják 1000 milliárd forinttal csökkenteni, hogy a tartalékból adnak devizát a bankoknak.

A ma délelőtt az MNB-ben bejelentett Matolcsy-program a kis és középvállalkozások hitelezését ösztönzi a brit "funding for lending” programhoz hasonló módon. A program részletei >>

A program eredményeként maximum 3 milliárd euróval csökkenne az MNB devizatartaléka, ami az Equilor elemzői szerint nem olyan jelentős tétel a 36 milliárd eurós tartalék fényében.További pozitívum a forint szempontjából, hogy a lakossági devizahitelesek számára most nem készült program, valamint elmaradtak a jelentős méretű kötvényvásárlásokat érintő bejelentések, amelyek lebegtetése borzolta a piaci szereplők kedélyeit - írják a szakemberek.

Mit jelent a program az MNB szempontjából?

Eszközoldalon, külföldi követelések alatt február végén 10 ezer 186 milliárd forintot tartalmazott az MNB mérlege, ez jelenti a devizatartalékot. Ez az összeg azonban nem bankjegyekben vagy lekötetlen betétben van, hanem alapvetően AAA-besorolású államkötvényekben (pl. német), amelyek jelképes, 0-1%-os hozamot adnak. Forrásoldalon a legnagyobb tényezőt a 4400 milliárd forint értékű kéthetes MNB-kötvény jelenti. A probléma ezzel az, hogy erre a jegybanki alapkamatot fizeti az MNB, vagyis most 5,00%-ot - írja az Equilor.

A kéthetes kötvény a bűnös?

Ebből az instrumentumból eleve vesztesége van a jegybanknak, mivel fizet a kötvényre (most) 5%-ot, a befolyó pénzből viszont 0-1%-os hozamú állampapírokat vásárol EUR vagy éppen USD alapon. A törvény szerint az MNB veszteségét a rákövetkező évben mindig a költségvetés állja, ez a tényező pedig már régóta szúrta a szemét a kormányzatnak.

Hogyan zajlik a program?

Azzal, hogy 3600 milliárd forintra szeretnék szűkíteni a kéthetes kötvények mértékét, lesznek olyan fordulók, amikor a befektetők nem újítják meg a lejáró kötvényeket. Ebben az esetben az MNB a devizás kötvényeket eladja, a befolyó euróból és más devizából pedig kifizeti a kéthetes kötvényeket forintban.

A jegybank által szervezett szakértői háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint a tartalékból adna devizát a rövid távú külső adósságok törlesztésére a bankoknak az MNB - hogy milyen feltételekkel, az a későbbi tárgyalások során alakulhat ki. Ahogy a bankok forintlikviditása csökken, úgy csökken a kereslet a kéthetes jegybanki kötvények iránt is - így jöhet létre a kívánt 900-1000 milliárdos állománycsökkenés (nem pedig valamiféle adminisztratív intézkedéssel, mint ahogy arra Matolcsy György szavai alapján következtetni lehetett).

Mi lesz a forinttal?

Az MNB döntése alapján a felszabaduló összegeket piacon kívül (devizaswapok révén) váltják forintra, hogy a lejáró kéthetes kötvényeket törlesszék. Emiatt az Equilor szerint a forinterősödés mértéke limitált maradhat.

A befektetők a felszabaduló kéthetes kötvények ellenértékét elhelyezhetik a jegybank egynapos betétjében, amely az alapkamathoz képest 100 bázisponttal alacsonyabb kamatot ígér (jelenleg: 4,00%); illetve átforgathatják állampapírba vagy más hazai kötvénybe; de úgy is dönthetnek, hogy az itt parkoltatott pénzt devizára váltják.

Ez utóbbi opció előre meg nem határozható mértékű forintgyengülést válthat ki, figyelembe véve a hazai devizapiac napi átlagos, néhány száz millió eurós forgalmát.

Elegendő-e a devizatartalék?

A nemzetközileg elfogadott alapelvek (pl. Guidotti-szabály) szerint, valamint az 1 éven belül lejáró devizás államadósság alapján még a kb. 33 milliárd euróra csökkenő devizatartalék is elégséges védelmet jelent a forint kapcsán. Bizonytalanságot az jelent, hogy a későbbiekben lesz-e hasonló lépés az MNB részéről.

Mi lesz az OTP/FHB duóval?

A bankokat első körben negatívan érinti a kéthetes kötvények korlátozása, hiszen ez valamelyest csökkenti majd a nettó kamatbevételt, ám a felszabaduló összegeket az állampapírpiacon is elhelyezhetik.

Az OTP-nél a támogatott hiteleken megszerezhető maximum 2%-os marzs még akkor is csak jelképes profittöbbletet jelent, ha a teljes 2x250 milliárd forintos hitelprogramot egyedül ő vezényelné le. Ez ugyanis az 500 milliárd forint esetén évente maximum 10 milliárd forintos kamatbevételt jelent, miközben az OTP itthon éves szinten nettó 300 milliárd forint körüli nettó kamatbevételt generál.

Emellett kérdéses, hogy hol landol a maximum 2%-os kamatú hitel és ezzel milyen pluszkockázatot futnak a bankok. Szintén érdekesek még az említett devizaswap kondíciói, amelyek révén érdekeltté teszik majd a bankokat a kéthetes kötvényállományuk csökkentésében - írja az Equilor.




-       A bankok 250 milliárd Ft összegben 0% mellett kapnak forrást az MNB-től, amit maximum 2%-os kamat mellett adhatnak tovább a kis és középvállalkozásoknak. Ezt részben a beruházás élénkítésére, részben a devizahitelek kiváltására fordíthatnák a vállalatok. E pillér hatása pozitív, de marginális a banki profitok szempontjából.



-       A jegybank 4500 milliárd forintról 3600 milliárd forintra csökkentené a kéthetes kötvények állományát. Ennek érdekében 0%-os kamatozás mellett kínálna devizaswap konstrukciót az MNB a bankok számára. Az MNB alelnöke szerint, ha az összes forrást a hitelezés bővítésére használják, akkor 0,7% ponttal emelheti az idei GDP növekedést. Ez a szcenárió azonban meglehetősen optimistának tekinthető.



A fentiek fényében maximum 3 milliárd euróval csökkenne az MNB devizatartaléka, ami nem olyan jelentős tétel a 36 milliárd eurós tartalék fényében. Ezért arra számítunk, hogy a negatív forintpiaci hatást pozitív mozgások követhetik a hazai fizetőeszköz piacán. További pozitívum a forint szempontjából, hogy a lakossági devizahitelesek számára most nem készült program, valamint elmaradtak a jelentős méretű kötvényvásárlásokat érintő bejelentések, amelyek lebegtetése borzolta a piaci szereplők kedélyeit.



Mit jelent a program az MNB szempontjából?

Eszközoldalon, külföldi követelések alatt február végén 10 ezer 186 milliárd forintot tartalmazott az MNB mérlege, ez jelenti a devizatartalékot. Ez az összeg azonban nem bankjegyekben vagy lekötetlen betétben van, hanem alapvetően AAA-besorolású államkötvényekben (pl. német), amelyek jelképes, 0-1%-os hozamot adnak. Forrásoldalon a legnagyobb tényezőt a 4400 milliárd forint értékű kéthetes MNB-kötvény jelenti. A probléma ezzel az, hogy erre a jegybanki alapkamatot fizeti az MNB, vagyis most 5,00%-ot.



A kéthetes kötvény a bűnös?

Ebből az instrumentumból eleve vesztesége van a jegybanknak, mivel fizet a kötvényre (most) 5%-ot, a befolyó pénzből viszont 0-1%-os hozamú állampapírokat vásárol EUR vagy éppen USD alapon. A törvény szerint az MNB veszteségét a rákövetkező évben mindig a költségvetés állja, ez a tényező pedig már régóta szúrta a szemét a kormányzatnak.



Hogyan zajlik a program?

Azzal, hogy 3600 milliárd forintra szeretnék szűkíteni a kéthetes kötvények mértékét; lesznek olyan fordulók, amikor a befektetők nem újítják meg a lejáró kötvényeket. Ebben az esetben az MNB a devizás kötvényeket eladja, a befolyó euróból és más devizából pedig kifizeti a kéthetes kötvényeket forintban.



Mi lesz a forinttal?

Az MNB döntése alapján a felszabaduló összegeket piacon kívül (devizaswapok révén) váltják forintra, hogy a lejáró kéthetes kötvényeket törlesszék. Emiatt a forinterősödés mértéke limitált maradhat.

A befektetők a felszabaduló kéthetes kötvények ellenértékét elhelyezhetik a jegybank egynapos betétjében, amely az alapkamathoz képest 100 bázisponttal alacsonyabb kamatot ígér (jelenleg: 4,00%); illetve átforgathatják állampapírba vagy más hazai kötvénybe; de úgy is dönthetnek, hogy az itt parkoltatott pénzt devizára váltják.

Ez utóbbi opció előre meg nem határozható mértékű forintgyengülést válthat ki, figyelembe véve a hazai devizapiac napi átlagos, néhány száz millió eurós forgalmát.



Elegendő-e a devizatartalék?

A nemzetközileg elfogadott alapelvek (pl. Guidotti-szabály) szerint, valamint az 1 éven belül lejáró devizás államadósság alapján még a kb. 33 milliárd euróra csökkenő devizatartalék is elégséges védelmet jelent a forint kapcsán. Bizonytalanságot az jelent, hogy a későbbiekben lesz-e hasonló lépés az MNB részéről.



Mi lesz az OTP/FHB duóval?

A bankokat első körben negatívan érinti a kéthetes kötvények korlátozása, hiszen ez valamelyest csökkenti majd a nettó kamatbevételt, ám a felszabaduló összegeket az állampapírpiacon is elhelyezhetik.

Az OTP-nél a támogatott hiteleken megszerezhető maximum 2%-os marzs még akkor is csak jelképes profittöbbletet jelent, ha a teljes 2x250 milliárd forintos hitelprogramot egyedül ő vezényelné le.

Ez ugyanis az 500 milliárd forint esetén évente maximum 10 milliárd forintos kamatbevételt jelent, miközben az OTP itthon éves szinten nettó 300 milliárd forint körüli nettó kamatbevételt generál.



Emellett kérdéses, hogy hol landol a maximum 2%-os kamatú hitel és ezzel milyen pluszkockázatot futnak a bankok. Szintén érdekesek még az említett devizaswap kondíciói, amelyek révén érdekeltté teszik majd a bankokat a kéthetes kötvényállományuk csökkentésében.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor 15 millió dokumentum szivárgott ki, Jeffrey Epstein neve is előkerült a német bankbotrányban
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 11:58
A Deutsche Bank árfolyama bezuhant.
Pénzügyi szektor Zöld jelzést kapott egy méretes bankfelvásárlás
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 15:36
Nem vet fel versenyjogi aggályokat.
Pénzügyi szektor Ennek sokan örülhetnek – kiderült, mekkora lett az OTP nyeresége szeptemberig
Privátbankár.hu | 2026. november 11. 07:23
A jelentés szerint idén az első három negyedévben a normalizált adózás utáni eredmény 1 százalékkal nőtt.
Pénzügyi szektor Kármán Andrásék munkához láttak Baka András lépése után
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 10:32
A Pénzügyminisztérium megkezdte Baka András indítványának elemzését.
Pénzügyi szektor Hackerek támadtak meg egy bankot, 100 millió eurós a kár
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 14:24
Kibertámadás áldozata lett a Crédit Mutuel Arkéa francia bank, a kár összege mintegy 100 millió euróra rúg az előzetes becslések szerint, de a pénzintézet megpróbálja visszaszerezni.
Pénzügyi szektor Eldördült a startpisztoly: indulhat a politikusok vagyonosodási vizsgálata
Privátbankár.hu | 2026. november 3. 13:45
Döntött a parlament. Az Országgyűlés 145 igen szavazattal, 48 tartózkodás mellett elfogadta a vagyonosodási eljárásról szóló törvényjavaslatot kedd délelőtt.
Pénzügyi szektor Visszavonta a jegybank a Vucichoz közeli bank engedélyét
Privátbankár.hu | 2026. október 31. 12:34
A szerb jegybank visszavonta egy Vucic pártjához közeli üzletember bankjának működési engedélyét.
Pénzügyi szektor A Magyar Nemzeti Bank folytatja a korábbi vezetéshez kapcsolódó visszaélések feltárását
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 11:42
A sajtóban megjelent, a korábbi jegybanki vezetéshez köthető üzleti érdekeltségek támadása ellenére a jegybank új vezetése folytatja a visszaélések feltárását és a jogszerű működés helyreállítását – közölte a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya.
Pénzügyi szektor Tartotta a kamatot a japán jegybank
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 08:36
1,25 százalékon tartották az irányadó rátát, a döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Pénzügyi szektor 20 százakkal növelte nyereségét az Erste-csoport
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 08:05
A magyarországi Erste anyavállalata, az Erste Group 3 milliárd 95 millió euró nettó nyereséget ért el, miközben növelni tudta hitel- és betétállományát is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG