Hárommilliárd eurós kérdés: mire jó a jegybank devizatartaléka?

-       A bankok 250 milliárd Ft összegben 0% mellett kapnak forrást az MNB-től, amit maximum 2%-os kamat mellett adhatnak tovább a kis és középvállalkozásoknak. Ezt részben a beruházás élénkítésére, részben a devizahitelek kiváltására fordíthatnák a vállalatok. E pillér hatása pozitív, de marginális a banki profitok szempontjából.



-       A jegybank 4500 milliárd forintról 3600 milliárd forintra csökkentené a kéthetes kötvények állományát. Ennek érdekében 0%-os kamatozás mellett kínálna devizaswap konstrukciót az MNB a bankok számára. Az MNB alelnöke szerint, ha az összes forrást a hitelezés bővítésére használják, akkor 0,7% ponttal emelheti az idei GDP növekedést. Ez a szcenárió azonban meglehetősen optimistának tekinthető.



A fentiek fényében maximum 3 milliárd euróval csökkenne az MNB devizatartaléka, ami nem olyan jelentős tétel a 36 milliárd eurós tartalék fényében. Ezért arra számítunk, hogy a negatív forintpiaci hatást pozitív mozgások követhetik a hazai fizetőeszköz piacán. További pozitívum a forint szempontjából, hogy a lakossági devizahitelesek számára most nem készült program, valamint elmaradtak a jelentős méretű kötvényvásárlásokat érintő bejelentések, amelyek lebegtetése borzolta a piaci szereplők kedélyeit.



Mit jelent a program az MNB szempontjából?

Eszközoldalon, külföldi követelések alatt február végén 10 ezer 186 milliárd forintot tartalmazott az MNB mérlege, ez jelenti a devizatartalékot. Ez az összeg azonban nem bankjegyekben vagy lekötetlen betétben van, hanem alapvetően AAA-besorolású államkötvényekben (pl. német), amelyek jelképes, 0-1%-os hozamot adnak. Forrásoldalon a legnagyobb tényezőt a 4400 milliárd forint értékű kéthetes MNB-kötvény jelenti. A probléma ezzel az, hogy erre a jegybanki alapkamatot fizeti az MNB, vagyis most 5,00%-ot.



A kéthetes kötvény a bűnös?

Ebből az instrumentumból eleve vesztesége van a jegybanknak, mivel fizet a kötvényre (most) 5%-ot, a befolyó pénzből viszont 0-1%-os hozamú állampapírokat vásárol EUR vagy éppen USD alapon. A törvény szerint az MNB veszteségét a rákövetkező évben mindig a költségvetés állja, ez a tényező pedig már régóta szúrta a szemét a kormányzatnak.



Hogyan zajlik a program?

Azzal, hogy 3600 milliárd forintra szeretnék szűkíteni a kéthetes kötvények mértékét; lesznek olyan fordulók, amikor a befektetők nem újítják meg a lejáró kötvényeket. Ebben az esetben az MNB a devizás kötvényeket eladja, a befolyó euróból és más devizából pedig kifizeti a kéthetes kötvényeket forintban.



Mi lesz a forinttal?

Az MNB döntése alapján a felszabaduló összegeket piacon kívül (devizaswapok révén) váltják forintra, hogy a lejáró kéthetes kötvényeket törlesszék. Emiatt a forinterősödés mértéke limitált maradhat.

A befektetők a felszabaduló kéthetes kötvények ellenértékét elhelyezhetik a jegybank egynapos betétjében, amely az alapkamathoz képest 100 bázisponttal alacsonyabb kamatot ígér (jelenleg: 4,00%); illetve átforgathatják állampapírba vagy más hazai kötvénybe; de úgy is dönthetnek, hogy az itt parkoltatott pénzt devizára váltják.

Ez utóbbi opció előre meg nem határozható mértékű forintgyengülést válthat ki, figyelembe véve a hazai devizapiac napi átlagos, néhány száz millió eurós forgalmát.



Elegendő-e a devizatartalék?

A nemzetközileg elfogadott alapelvek (pl. Guidotti-szabály) szerint, valamint az 1 éven belül lejáró devizás államadósság alapján még a kb. 33 milliárd euróra csökkenő devizatartalék is elégséges védelmet jelent a forint kapcsán. Bizonytalanságot az jelent, hogy a későbbiekben lesz-e hasonló lépés az MNB részéről.



Mi lesz az OTP/FHB duóval?

A bankokat első körben negatívan érinti a kéthetes kötvények korlátozása, hiszen ez valamelyest csökkenti majd a nettó kamatbevételt, ám a felszabaduló összegeket az állampapírpiacon is elhelyezhetik.

Az OTP-nél a támogatott hiteleken megszerezhető maximum 2%-os marzs még akkor is csak jelképes profittöbbletet jelent, ha a teljes 2x250 milliárd forintos hitelprogramot egyedül ő vezényelné le.

Ez ugyanis az 500 milliárd forint esetén évente maximum 10 milliárd forintos kamatbevételt jelent, miközben az OTP itthon éves szinten nettó 300 milliárd forint körüli nettó kamatbevételt generál.



Emellett kérdéses, hogy hol landol a maximum 2%-os kamatú hitel és ezzel milyen pluszkockázatot futnak a bankok. Szintén érdekesek még az említett devizaswap kondíciói, amelyek révén érdekeltté teszik majd a bankokat a kéthetes kötvényállományuk csökkentésében.