A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott 1 százalékos irányadó kamaton az Európai Központi Bank kormányzótanácsa. Az EKB 2011. december 14-én csökkentette 25 bázisponttal irányadó kamatát a most érvényes 1 százalékra. Előzőleg 2009. május 13-án csökkent 1 százalékra 25 bázispontra az EKB irányadó kamata, ami áprilisban 1,25 százalékra, majd júliusban 1,5 százalékra emelkedett, majd novemberben 1,25 százalékra csökkent.
A befektetők most Mario Draghinak, az EKB elnökének a sajtótájékoztatóját várják, ahol Draghinak minden bizonnyal válaszolnia kell pár olyan kérdésre, ami a válsággal kapcsolatos álláspontjára és a mentőintézkedésének folytatására vonatkozik. Ennek különösen ma nagy az aktualitása, hiszen egész nap zajlik a görög kötvénycsere-program.
Közben Nagy-Britanniában is változatlan szinten, az éppen három éve érvényes 0,5 százalékos történelmi mélyponton tartotta alapkamatát a Bank of England monetáris tanácsa. A brit központi bank - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - 2009 márciusa óta tartja fél százalékon irányadó kamatát, de már a 2009. januári, fél százalékpontos csökkentéssel kialakult 1,5 százalékos akkori kamatszint is történelmi mélypont volt. Az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban ugyanis soha nem süllyedt 2 százalék alá.
A jegybank a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddigi 325 milliárd fontos (115 ezer milliárd forintos) összegét sem módosította. A BoE az akkori mély recesszióra válaszul 2009 márciusában egészítette ki ezzel a likviditásbővítő pénzügypolitikai eljárással a rendkívül enyhe kamatpolitikát. Az erre szánt, eredetileg 75 milliárd fontos keretet már négyszer emelte, előbb 175 milliárd fontra, majd 200 milliárd fontra, tavaly októberben 275 milliárd fontra, a múlt hónapban pedig a jelenlegi 325 milliárd fontra.
Az eddig végrehajtott jegybanki mennyiségi enyhítéssel a Bank of England az éves brit hazai össztermék 20 százalékának megfelelő új likviditást juttatott a reálgazdaságba. A mennyiségi enyhítés során a jegybank "új pénzt" teremt - jóllehet ez elektronikus számlapénz, amely fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg -, és ebből vásárol az esetek zömében olyan államkötvényeket, amelyeket intézményi magánbefektetők, általában nyugdíjalapok és biztosítótársaságok tartanak portfolióikban. A rendszerint alacsony hozamú államkötvényekért kapott pénzt az intézményi befektetők továbbforgathatják a reálgazdaságba, pótlólagos likviditást teremtve, ami a remények szerint végső soron élénkíti a gazdasági aktivitást.
Ez a pénzügypolitikai eljárás azonban rendszerint jelentős felhajtóerőt ad inflációnak is, éppen ezért komoly vita van londoni piaci és elemzői körökben arról, hogy a jelenlegi magas olajárak közepette szabad-e tovább bővíteni a mennyiségi enyhítés keretösszegét. Jóllehet a brit fogyasztói infláció üteme januárban érezhetően lassult - éves összevetésben 3,6 százalék volt a decemberben mért 4,2 százalék után -, azonban még így is messze az inflációs cél felett járt. A brit kormány jelenleg 2,0 százalékos éves inflációs cél követését írja elő a Bank of England számára, és ha a havonta közzétett éves inflációs ráta ettől 1 százalékponttal vagy ennél nagyobb mértékben bármely irányban eltér, a brit jegybanktörvény alapján a BoE kormányzója levélben köteles tájékoztatást adni a brit pénzügyminiszternek az okokról.
Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics a Bank of England csütörtöki kamatdöntő ülése után összeállított előrejelzésében ugyanakkor azt jósolta, hogy ha a brit gazdaság egyébként sem erőteljes növekedési lendülete kifullad - amit a ház valószínűsít -, akkor a brit jegybank tovább emeli a mennyiségi enyhítésre szánt keretet. A Capital Economics elemzői visszautaltak a BoE múlt havi inflációs jelentésére, amelyből arra lehetett következtetni, hogy a brit jegybank monetáris tanácsa egyelőre nem kívánja bővíteni a gazdaságélénkítő likviditási keretet.
A cég szerint ugyanakkor "probléma", hogy a monetáris tanács előrejelzése nem számol az euróövezeti adósságválságból adódó szélsőségesebb kockázatokkal. Ezzel kapcsolatban a Capital Economics elemzői közölték , hogy jóllehet a valutaunió iránti piaci hangulat javult az elmúlt hetekben, a ház azonban változatlanul arra számít, hogy az euróövezet a következő egy évben "valamilyen formában" felbomlik. Mindezek alapján a cég a brit mennyiségi enyhítés további bővítését jósolja, és jelenlegi előrejelzése az, hogy a jegybanki likviditási keret eléri az 500 milliárd fontot.
Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben. 
