|
Mi az a bankközi jutalék A bankközi jutalék a kereskedői díj részét képezi, a fogyasztót nem terheli ez a költség. Szerepe az, hogy a bankkártyát kibocsátó bank költségeit fedezze. Az ügyfelektől beszedett éves díj és a készpénzfelvétel díja ugyanis nem fedezik a kártya gyártásának, a biztonság garantálásának és az innovációnak költségeit. |
Spanyolországban közel 60 százalékkal csökkentették a bankközi jutalék mértékét 2006 óta. Ennek következtében másfélszeresére nőttek az ügyfelek bankkártyás költségei – mondta el Gustavo Matías Clavero, a madridi Universidad Autónoma közgazdaságtan professzora budapesti előadásán.
A MasterCardnak nem érdeke a szabályozás
Mivel a magyar döntéshozók hasonló lépést terveznek, a MasterCard kártyatársaság meghívására Budapestre érkezett professzor a Corvinus Egyetemen tartott előadásán mutatta be a spanyol bankközi jutalék-csökkentés következményeit elemző esettanulmányt.
Nem véletlen, hogy a MasterCard a szabályozás ellen érvel. A MasterCard ugyanis a jelenlegi szabályozás nélküli rendszerből sokat profitál, hiszen a kártyakibocsátások 80 százalékát ő végezte, ráadásul egyre inkább versenytárs nélkül marad a kártyapiacon.
A MasterCard ugyanis jelenleg magasabb bankközi jutalékot alkalmaz, mint a Visa, ezért sok ügyfelet csábított el. Ha ez így folytatódik, a Visa kivonul Magyarországról és a kártyapiac egyszereplősé válik, ami szintén jelentősen növelheti a fogyasztók költségeit, az árverseny és a konkurencia hiánya miatt. Arról, hogy a Visa miért került ilyen helyzetbe, korábbi cikkünkben részletesen olvashat.
Spanyolországban negatív hatással volt a versenyre, nálunk éppen segítheti
„A bankközi jutalék csökkentése egyértelműen kárt okozott a fogyasztóknak, számukra nem hozott semmi jót a díjcsökkentés, ami ugyanakkor negatív hatással volt a versenyre, az innovációra, ezek mellett a fizetési rendszer hatékonysága is romlott. Míg a szabályozás előtt a fogyasztók csupán a rendszer költségeinek felét fizették, utána már annak kétharmadát kellett állniuk” – mondta a professzor.
Az éves kártyadíjak másfélszeresére emelkedtek, így a szabályozás okozta bevételkiesést szinte teljes mértékben a fogyasztók állták, összesen 2,3 milliárd euróval fizetve többet a kártyahasználatért, mint a szabályozást megelőző időszakban.
A kereskedők jól jártak vele, ez segítheti a készpénzmentesítést
A spanyol kormány 2006. és 2010. között közel 60 százalékkal csökkentette a bankközi jutalék mértékét, amivel a kártyakibocsátó bankok 3,3 milliárd euró bevételtől estek el, ugyanakkor a kártyát elfogadó kereskedők költségei több mint felével csökkentek, ezáltal 2,75 milliárd euró többletbevételük keletkezett ezen időszak alatt. Ezt az előnyt azonban nem adták tovább a fogyasztóknak.
Magyarországon még jó hatása is lehet, ha a kereskedőknek kevesebbet kellene a bankoknak fizetni. Nálunk ugyanis a kártyahasználat legnagyobb akadálya, hogy sok helyen nem lehet kártyával fizetni, mert nincs POS-terminál a boltban. Ezt a kereskedők, bolttulajdonosok a magas terminál használati díjakkal indokolják. Így egy esetleges szabályozás, ami a boltosoknak kedvez, Magyarországon akár a terminálok azélesebb körű elterjedéséhez vezethet.
Spanyolországban visszaszorította a kártyahasználatot
Jóllehet a szabályozás után a fogyasztók többet fizettek Spanyolországban a plasztik használatáért, számos kártyához kapcsolódó kedvezményről, kényelmi vagy hozzáadott szolgáltatásról is le kellett mondaniuk. Ráadásul a külső beavatkozás hátrányosan érintette a termékfejlesztést és az innovációt.
A készpénzhasználat arányának csökkenése megállt, és nehezebbé vált a rejtett gazdaság ellenőrzése. A bankkártyák száma csökkenni kezdett, és a plasztikkal végzett tranzakciók összértéke is visszaesett - emelte ki Gustavo Matías Clavero.
Ezek a folyamatok a gazdaság egészére káros hatással voltak, hiszen a nagyobb készpénzhasználat egyértelműen kedvezett a szürkegazdaságnak, ami kevesebb adót, nagyobb hiányt és államadósságot, valamint a társadalmi védőháló gyengülését eredményezte.
Mivel a magyar döntéshozók hasonló lépést terveznek, a MasterCard kártyatársaság meghívására Budapestre érkezett professzor a Corvinus Egyetemen tartott előadásán mutatta be a spanyol bankközi jutalék-csökkentés következményeit elemző esettanulmányt.
Nem véletlen, hogy a MasterCard, aki a magyar bankkártyák 80 százalékát kibocsátotta, a szabályozás ellen érvel. AMastercard ugyanis a jelenlegi szabályozás nélküli rendszerből sokat profitál, hiszen a kártyakibocsátások 80 százalékát ő végezte, ráadásul egyre inkább versenytárs nélkül marad a kártyapiacon.
A MasterCard ugyanis jelenleg magasabb bankközi jutalékot alkalmaz, mint a Visa, ezért a Visától sok ügyfelet nyert el. Ha ez így folytatódik, a Visa kivonul Magyarországról és a kártyapiac egyszereplősé válik, ami szintén jelentősen növelheti a fogyasztók költségeit, az árverseny és a konkurencia hiánya miatt. Arról, hogy a Visa miért került ilyen helyzetbe, korábbi cikkünkben részletesen olvashat.
Spanyolországban negatív hatással volt a versenyre, nálunk éppen segítheti
„A bankközi jutalék csökkentése egyértelműen kárt okozott a fogyasztóknak, számukra nem hozott semmi jót a díjcsökkentés, ami ugyanakkor negatív hatással volt a versenyre, az innovációra, ezek mellett a fizetési rendszer hatékonysága is romlott. Míg a szabályozás előtt a fogyasztók csupán a rendszer költségeinek felét fizették, utána már annak kétharmadát kellett állniuk” – mondta a professzor.
Az éves kártyadíjak másfélszeresére emelkedtek, így a szabályozás okozta bevételkiesést szinte teljes mértékben a fogyasztók állták, összesen 2,3 milliárd euróval fizetve többet a kártyahasználatért, mint a szabályozást megelőző időszakban.
A kereskedők jól jártak vele, ez segítheti a készpénzmentesítést
A spanyol kormány 2006. és 2010. között közel 60 százalékkal csökkentette a bankközi jutalék mértékét, amivel a kártyakibocsátó bankok 3,3 milliárd euró bevételtől estek el, ugyanakkor a kártyát elfogadó kereskedők költségei több mint felével csökkentek, ezáltal 2,75 milliárd euró többletbevételük keletkezett ezen időszak alatt. Ezt az előnyt azonban nem adták tovább a fogyasztóknak.
Magyarországon még jó hatása is lehet, ha a kereskedőknek kevesebbet kellene a bankoknak fizetni. Nálunk ugyanis a kártyahasználat legnagyobb akadálya, hogy sok helyen nem lehet kártyával fizetni, mert nincs POS-terminál a boltban. Ezt a kereskedők, bolttulajdonosok a magas terminál használati díjakkal indokolják. Így egy esetleges szabályozás, ami a boltosoknak kedvez, Magyarországon akár a terminálok azélesebb körű elterjedéséhez vezethet.
Spanyolországban visszaszorította a kártyahasználatot
Jóllehet a szabályozás után a fogyasztók többet fizettek Spanyolországban a plasztik használatáért, számos kártyához kapcsolódó kedvezményről, kényelmi vagy hozzáadott szolgáltatásról is le kellett mondaniuk. Ráadásul a külső beavatkozás hátrányosan érintette a termékfejlesztést és az innovációt.
A készpénzhasználat arányának csökkenése megállt, és nehezebbé vált a rejtett gazdaság ellenőrzése. A bankkártyák száma csökkenni kezdett, és a plasztikkal végzett tranzakciók összértéke is visszaesett - emelte ki Gustavo Matías Clavero.
Ezek a folyamatok a gazdaság egészére káros hatással voltak, hiszen a nagyobb készpénzhasználat egyértelműen kedvezett a szürkegazdaságnak, ami kevesebb adót, nagyobb hiányt és államadósságot, valamint a társadalmi védőháló gyengülését eredményezte.
Erősen kérdéses a KSH módszertana. 
