Az első forgatókönyv
Az első elképzeléssel kapcsolatban tulajdonképpen arra lehet számítani, amit Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Heti Válasznak mondott. Ennek lényege, hogy forintra váltják a devizahiteleket az aktuális piaci árfolyamon, majd a már forintosított hitelekhez tőke- és/vagy kamatkönnyítést adnak az adósoknak, hogy a forintosítás miatt ne nőjön, sőt csökkenjen a törlesztőrészlet. Orbán Gábor azt is elmondta, hogy a részvétel automatikus lenne, csak az marad ki belőle a jogosultak közül, aki ezt kéri.
Ami a bankokat illeti, az MNB a devizatartalékából biztosít devizát a bankoknak devizaforrásaik lecseréléséhez. A tőke és/vagy kamatkönnyítésben az állam is részt vesz, a bankokkal megosztva a terheket.
A második forgatókönyv: árfolyamgát 2.0
A Portfolio.hu információi szerint a másik lehetséges forgatókönyv, hogy a devizaalapú lakáshiteleket nem azonnal, hanem több év alatt fokozatosan vezessék ki. Erről azonban közelebbit egyelőre nem tudni. E változat leginkább megvalósítható módja talán az lenne, ha a devizahitelek futamidejét úgy csökkentenék, hogy az emiatt bekövetkező többlet törlesztőrészletet ne most, csak egy későbbi időszakban, forinthitel formájában fizessék ki a hitelesek.
Ez a megoldás az árfolyamgát egy "továbbfejlesztett változata" lenne, amellyel kétségtelenül teljesítenék azt a politikusi elvárást, hogy fél évtized múlva már ne legyen lakáscélú devizahitel Magyarországon, ennek kommunikációs hozadékán kívül azonban legfeljebb annyi előnye lehet, hogy az akcióban részt vevő szereplők (állam, bankszektor, devizahitelesek) árfolyamkockázata nem több mint egy évtized, hanem közel fél évtized múlva csökkenne nulla közelébe - írja a lap.
Ami mindkettőre igaz
A két forgatókönyv közös tulajdonsága, hogy csak a lakáscélú hiteleket érintené (ezekből június végén a bankszektorban 223 ezer darab volt, a teljesítő hitelek volumene 1513 milliárd forint), és az árfolyamgátba már belépett ügyfelekre is vonatkoznának.
Mindkét forgatókönyvvel az a probléma, hogy nem igazán radikális a devizahiteles probléma kezelésében, előnyük azonban, hogy nem követelnének túlzottan nagy pénzügyi áldozatot a bankszektortól és az államtól.
A szakmai szervezet elítélte a lépést. 
