Ilyen lesz az élet Simor András után?

Névtelen kormányzati forrásra és névtelen szakértőkre hivatkozva közöl részletes cikket a hvg.hu a kormány jegybankkal kapcsolatos terveiről. Az írás abból a régóta evidenciaként kezelt forgatókönyvből indul ki, hogy az MNB Monetáris Tanácsának belsős tagjainak és a jegybank elnökének, Simor Andrásnak márciusi távozása után a kormány gyakorlatilag átvenné az irányítást a monetáris politika fölött. A következő jegybankelnök személyéről régóta folynak találgatások, az a tény pedig, hogy a kormány által a MT-ba juttatott külsős tagok teljesen nyíltan szembemennek a jegybankelnökkel és két belsős társával, felerősítette a kormányzati nyomással kapcsolatos várakozásokat.

Odavágnának a bankoknak

A hvg.hu értesülése szerint Simor András távozása után az MNB megváltoztatja a kereskedelmi bankokkal kapcsolatos gyakorlatát. Ennek fő célja az lenne, hogy csökkentsék a jegybank kamatkiadásait. Ennek egyik útja az lenne, hogy csökkentenék a bankok kéthetes betéti állományát, ami most az MNB egyik legfontosabb eszköze. A jegybank ugyanis hetente aukción bocsát ki kéthetes kötvényeket, amiből a kereskedelmi bankok korlátlan mennyiségben vásárolhatnak. Az erre fizetett hozam az alapkamat mértéke. Az értesülés szerint a betétek mennyiségét korlátoznák, részben azért, hogy csökkenjen a kamatkiadás, másrészt abból a megfontolásból, hogy a bankok inkább a vállalatokhoz vigye a pénzt és a gazdaságot pörgesse fel a hitelezéssel.

A másik lépés a kereskedelmi bankokkal kapcsolatban az lenne a hvg.hu szerint, hogy nem fizetnének kamatot a kötelező tartalékra. A kereskedelmi bankoknak ugyanis a nemzetközi szabályok szerint a tartalékaik egy részét kötelezően a jegybanknál kell tartaniuk, erre pedig az MNB kamatot fizet. Ha ez megszűnne, akkor a jegybank gyakorlatilag ingyen használná a bankok pénzét, magyarul a megmaradó bankadó mellett ez újabb sarc lenne a szektornak, más választásuk nem is lehetne a pénzintézeteknek. Az írás emlékeztet rá, hogy 2004-ben a Járai Zsigmond vezette Magyar Nemzeti Bank éppen azért vezette be a kamatfizetést a tartalékrátára, hogy véget vessenek a bankszektor burkolt megadóztatásának.

Hozzányúlhatnak a devizatartalékhoz

A hvg.hu értesülése szerint - és ez is régi találgatási téma a közbeszédben - rátenné a kezét a jegybanki tartalékra, ami most több, mint 30 milliárd euró. A szabályozás szerint egy ország jegybankjának annyi tartalékot kell tartania, hogy az fedezze az adott évben életbe lépő kötelezettségeit. Ennél pedig jóval több tartaléka van az MNB-nek. A portál által idézett korábbi elemzések szerint a jelenlegi állományból 1 - 3 milliárd eurót el lehetne költeni. Az értesülés szerint ebből a lejáró IMF-hitel törlesztését fizetné a kormány.

Jönne a magyar QE?

A hvg.hu szerint a jegybank állampapírt is vehetne a jövőben, ami azt jelentené, hogy beszállna az államháztartás finanszírozásába, azaz gyakorlatilag pénzt adna az államnak. Ezt a gyakorlatot több fejlett ország jegybankja is folytatja, így az amerikai Fed is, amely ehhez az akciójához pénzt nyomtat, ezek a QE-programok. Az írás idézi az MNB szakértőinek egy ezzel kapcsolatos korábbi állásfoglalását, amely szerint: „a költségvetés finanszírozhatóságának támogatása állampapír-vásárlással rendkívül kockázatos, ugyanis a jegybanki hitelességet azonnal erodálja, inflációs és leértékelődési várakozásokat szülhet, ami további hozamemelkedést okoz, és a legrosszabb, de egyáltalán nem implauzíbilis esetben pánikszerű tőkekiáramlásba torkollhat”.

A lépés a hvg.hu szerint több más veszélyt is magában hordoz, így azt, hogy az EU-nak abba a szabályozásába ütközne, amely tiltja a monetáris beavatkozást az államháztartási hiány finanszírozásába, a másik pedig, hogy ha folyamatos keresletet biztosítana az MNB a másodlagos piacon, akkor azzal gyakorlatilag eladásra buzdítaná a magyar állampapírokon ülő külföldi befektetőket, akik eddig azért ragadtak be a magyar kötvényekbe, mert az alacsony másodpiaci kereslet miatt nem éri meg eladniuk az állampapírjaikat.