Magyarország Nemzetközi Befektetési Bankban (IIB) való tagságának de facto megszűnése miatt az IIB kimerítette a további működési alapjait budapesti és Európai Uniós központjából. A bank megkezdte működésének és székhelyének áthelyezését Magyarországról Oroszországba - olvasható a bank honlapján.
Az is kiderül, hogy a budapesti orosz kémbanknak is nevezett pénzintézet azt javasolja az Orbán-kormánynak, hogy haladéktalanul kezdje meg a 2019. február 5-én kelt megállapodásuk felmondását. Ez a kémbank budapesti székhelyéről szól. Azt is közlik, hogy minden kötelezettségüket teljesítik, de minden rendelkezésre álló erőforrást felhasználnak jogos érdekeinek védelmére. Ugyanakkor az Egyesült Államok szankciói miatt a bankot jelenleg megfosztják a pénzügyi műveletek végzésének lehetőségétől.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman április 12-én jelentette be, hogy szankciós listára került a budapesti orosz kémbank, a Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője, akik között egy magyar személy is található. A diplomata elmondta: többször is figyelmeztették a magyar kormányt arra, hogy milyen veszélyeket jelent a szövetségekre a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti jelenléte, ám a kormány mindig elutasította ezeket az észrevételeket.
Orbán Viktor kormányfő április 13-án pedig alá is írta Magyarország kilépését a Nemzetközi Beruházási Bankból.
Az IIB – egy multilaterális fejlesztési intézmény – ellen bevezetett amerikai szankciók veszélyeztetik ügyfelei, partnerei és partnerei jogos érdekeit. Mély sajnálattal állapítja meg az IIB, hogy jelenleg az amerikai szankciók miatt megfosztották attól a lehetőségtől, hogy a partnereivel szembeni kötelezettségeit teljesítse.
- közölte a bank.
Ennek ellenére szerintük elegendő pénzügyi forrást és eszközt halmoztak fel ahhoz, hogy maradéktalanul teljesítsék a partnereik felé a vállalt kötelezettségeiket. Az IIB már meg is kezdte a kapcsolatfelvételt a megfelelő hatóságokkal annak érdekében, hogy teljesíteni tudja ezeket a kötelezettségvállalásokat.
A Népszava számítása szerint – 74 milliárd forint az az összeg, amit a bank a magyar államnak kell visszafizessen a 25,27 százalékos tulajdonrészért a kivonulás után. De intő jel, hogy a bank más távozó EU-tagállamok – Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország – részét sem tudja egyben kifizetni az alaptőkéből: Szlovákiától például a bank 10 éves részlet-visszafizetést kért.
A hvg.hu még pénteken fordult a kormányhoz és az NBB-hez is kérdéseivel, de azóta sem kaptak választ arra, hogy a kilépést deklaráló döntés magával vonja-e a pénzintézetnek még 2015-ben, illetve 2019-ben törvénnyel biztosított széleskörű jogokat és kiváltságokat, vagyis érvényben maradnak-e ezek a korábbi döntések, vagy tervezi-e a kormány ezek módosítását, visszavonását?
Az Orbán-kormánnyal kötött 2019-es megállapodás és törvény elképesztő kiváltságokat adott a kémbanknak:
- A bank székháza (Lánchíd palota) és az elnöki rezidencia tiltott terület a magyar hatóságoknak, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg őket.
- A bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.
- A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórum alól.
- A bankot nem ellenőrzi pénzügyi vagy szabályozói felügyelet, ha az ügyleteihez szüksége van valamilyen speciális engedélyre, azt megadottnak kell tekinteni.
Hogy a kémbank eredetileg hosszú távra tervezett, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-vel 2023. január 1.-én kötöttek bérleti szerződést 22 darab parkolóhelyre a Várgarázs 1-be 12,2 millió forint értékben. A Várgarázs 1. a Várkert Bazár mellett található és a havi bérlet 65 ezer forintba kerül. Tehát a 12 millió forintból nagyjából 8 hónapra lehet kibérelni 22 parkolót.
Emlékezetes, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után az első ellenzéki tüntetés éppen a kémbank előtt volt tavaly március 1-én, ahol Márki-Zay Péter követelte a bank azonnali távozását.
Stratégiai jelentőségű az ügy. 
