Sorra jelentik be a bankok, hogy teljes mértékben áthárítják a 2024. augusztus 1-től megemelt pénzügyi tranzakciós illetéket a vállalkozói ügyfeleikre. Az illetéket a banknak kell fizetnie, de a jogszabály nem tiltja, hogy áthárítsa azt a vállalkozói ügyfeleire, akár teljes egészében. Attól függően, hogy az illetéket beépítette-e a díjaiba a bank, vagy külön díjként számítja fel, augusztustól vagy októbertől drágulnak a banki átutalások, készpénzfelvételek a hazai vállalkozások életében.
A BiztosDöntés.hu az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank és az OTP Bank után az UniCredit Bank és a MagNet Bank ilyen irányú lépéséről értesült. Az egyéni vállalkozóknak és a cégeknek drágább lesz a bankolás októbertől, amelyet érvényesíthetnek a fogyasztói áraikban.
Emelkedik az illeték, emelkednek a banki költségek
Eddig mindegyik bank, amelyik bejelentette, hogy áthárítja az illetékemelést a vállalkozó ügyfeleire, teljes mértékben továbbadta az emelést
– mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az OTP Bank azonban önkéntes moratóriumot vállalt a bankon belüli átutalások esetében, így ott csak a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díjat kell megfizetniük a vállalkozóknak legfeljebb az idei év végéig.
Az OTP-n és az UniCredit Bankon kívül minden más bank csak két hónap múlva vezeti be a díjemeléseket. 2024. szeptember 16-tól a Gránit Bank, 2024. szeptember 20-ától az Erste Bank, 2024. szeptember 26-tól a K&H Bank, 2024. október 1-től pedig a MagNet Bank hárítja át a vállalkozások felé a többletterhet a kormány által 2024. augusztus 1-től felemelt illeték mértékére.
A változások értelmében a készpénzt nem igénylő pénzügyi műveletekre 0,3 százalék, maximum 10 000 forintról 0,45 százalék, maximum 20 000 forintra emelkedik az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től, míg a készpénzt érintő műveletekre 0,6 százalékról 0,9 százalékra, felső határ nélkül. Vagyis az illeték emelkedése a korábbiakhoz képest másfélszeres terhet jelent majd a vállalkozások számára.
A gyakorlatban, például 1 millió forint értékben felvéve készpénzt, 3 000 forinttal nagyobb banki díjat kell majd fizetni. A készpénzt nem igénylő műveleteknél, így az átutalásoknál 1 500 forinttal nő a banki teher egy ilyen tranzakció esetében.
Fotó: Pixabay
Megjelent a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték áthárítása is, mely még tovább drágítja a banki műveleteket
A MagNet és az UniCredit Bank már most közölte hirdetményében a 2024. október elsejétől hatályba lépő ún. kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték továbbhárítását is, mely elsősorban a devizaváltási és egyes pénzügyi eszközök megvásárlásával kapcsolatos műveleteket terheli, új illetéknemként. A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke ügyletenként 0,45 százalék, maximum 20 000 forint.
Ha egy vállalkozás például forintszámláról devizát utal – ami egy gyakori műveletnek számít a belföldön értékesítő importáló vállalatoknál –, akkor a pénzügyi tranzakciós illeték és a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték külön-külön is terheli a műveletet, így a drágulás mértéke háromszoros (0,3 százalékról 0,45 + 0,45 százalékra). Az illetékfizetési felső határ pedig ilyenkor a négyszeresére drágul (10 000 forintról 20 000 + 20 000 forintra).
A lakossági díjemelések bejelentése novembertől várható
A lakosság egyelőre megmenekül az emelkedő banki díjaktól, hiszen a kormány díjstopot rendelt el a hitelintézeteknek a 183/2024. (VII. 8.) Korm. rendeletben, amikor a pénzügyi tranzakciós illeték emeléséről döntött.
A bankok sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem háríthatják át a lakosságra az illetékemelés mértékét 2024. december 31-ig.
Ezt követően viszont, a jelenlegi szabályok értelmében megnyílik az út a lakossági díjemelés irányába is, amelyről az első bejelentések – a 60 napos előzetes bejelentési kötelezettség figyelembevételével – legkorábban november elején várhatók, 2025. január eleji bevezetéssel.
Ekkor viszont a bankok a lakosság felé valószínűleg egyszerre jelentik majd be a pénzügyi tranzakciós illeték megemelésével és az új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték megjelenésével kapcsolatos áthárításokat.
Az illetékemelést 2025. márciustól a szokásos év eleji, inflációkövető banki díjemelések bejelentése követi majd, így a lakossági ügyfeleknek a jövő elején várhatóan jelentősen, az inflációt jócskán meghaladó mértékben drágul majd a bankolás Magyarországon.
A sorkatonaságtól 2011-ben búcsúzott el Szerbia, de lehet, hogy csak ideiglenesen. 
