Az ősszel megválasztott új, konzervatív spanyol kormány gazdasági minisztere, Luis de Guindos bemutatta a bankszektor reformjának tervezetét, amelynek középpontjában az áll, hogy lehetne előteremteni 50 milliárd eurót. Ekkorára becsülik ugyanis azt az összeget, amennyit a spanyol bankoknak rossz ingatlanhiteleikre az idén tartalékolniuk kellene – írják a CincoDías.com és az El País. Egyes kétes ingatlanhiteleknél 31-ről 80-ra, másoknál 27-ről 65 százalékra emelnék az előírt tartalékok szintjét, remélve, hogy a biztonságosabb tartalékolási szint elérése után beindulhat a hitelezés is.
Fúziókat, de gyorsan, gyorsan
A kormány minél gyorsabban szeretné a bankrendszer körüli kétségeket eloszlatni, és az előrelépés egyik útját a fúziók expressz ütemű felgyorsításában látja. Ezért négy hónapon belül kötelezni akarja a piaci szereplőket arra is, hogy fúziós terveket terjesszenek elő. Az ösztönzők között szerepel, hogy a FROB nevű banki szerkezet-átalakítási alapot, melynek indulótőkéje korábban kilencmilliárd euró volt, újabb hatmilliárd euróval tőkésítenék fel. Azok a pénzintézetek, amelyek hajlandók a fúzióra, ebből az alapból kötvényeken keresztül kapnának pénzügyi segítséget.
A valósággal való egyezés csak a véletlen műve lehet
Valójában a tartalékolandó összeg pontos nagysága is kérdéses, az El País szerint ugyanis ezt az ötvenmilliárdot még 2011. júniusi adatok alapján számolták, más becslések 58 milliárdról szólnak. Ám sokan attól tartanak, hogy 2012-re vagy 2013-ra annyira elavulnak ezek a számok, hogy, ahogy a regények elején írják, „a valósággal való bármilyen egyezés csak a véletlen műve lehet” majd.
A spanyol kormány reformterve más oldalról is hozzányúl a bankrendszerhez, azoknál a takarékpénztáraknál (cajas), amelyek korábban állami segítséget kaptak, drasztikusan, akár 67 százalékkal is csökkentheti a dolgozók bérét. Ilyenek főleg azok, amelyek korábban a FROB-ból állami segítséget kaptak, de különbség van abban, hogy egy pénzintézet a FROB1 vagy a FROB2 bankmentő alapból kapott segítséget.
Aki elbukja a fizetése 75 százalékát
A FROB1-es pénzintézetek (például CAM, Novacaixagalicia, Banco de Valencia) vezetőinek bérét 66 százalékkal csökkentik, de egyidejűleg egy évi 300 ezer eurós bérplafont is megszabnak nekik. Az adminisztratív dolgozók esetén három év után értékelik ki a célok teljesülését, és ettől függ, megkapják-e fizetésük változó részének most befagyasztandó részét. A FROB2 által kisegített cégek vezetőinek bérére évi 600 ezer eurós limit vonatkozik (Bankia, Unnim, CatalunyaCaixa, Banca Cívica). A Bankia vezére, Rodrigo Rato 75 százalékos fizetéscsökkenést kénytelen eltűrni.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
