Infláció alatti átlagkamat fedezetlen hiteleken?
Idén júliusban 2017 márciusát követően újra 15 százalék fölé, 15,15 százalékra emelkedett a folyósított személyi hitelek átlagkamata. A money.hu szakértői ezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy teljesen más piaci körülmények között vettek fel 5 évvel ezelőtt ilyen magas kamat mellett személyi hitelt a polgárok, mint napjainkban. Az infláció akkor éves szinten 2,7 százalékos mértéket mutatott, idén a júliusi 13,7 százalékos a pénzromlás után augusztusban már a júliusi kihelyezések átlagkamatánál magasabb, 15,7 százalékos inflációt mért a KSH. Azaz ma már nem csak a legjobb, de az átlagos ügyfelek is infláció alatti kamaton vehetnek fel személyi kölcsönt.
A kormánynál is szigorúbb a piac
Ennél is érdekesebb, hogy a bankok a jegybank irányadó kamatához képest öt éve még több, mint 14 százalékos marzsot tudtak elérni a kihelyezéseiken. Ez az érték idén júliusban történelmi mélypontra, 4,4 százalékra csökkent. A money.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzintézetek személyi hiteleken elért marzsa mára alacsonyabb, mint amekkora szintet a kormány a koronavírus járvány első évében engedélyezett a bankoknak, amikor öt százalékos felár maximumot írt elő a fogyasztási hitelekre.
Erős, de csökkenő kereslet
Míg azonban 2020-ban a kamatplafon bevezetése lényegében megállította a személyi hitelek folyósítását (egyetlen hónapban sem sikerült áprilistól átlépni a 30 milliárd forintos értéket), addig 2022 júliusában a bankok 46,7 milliárd forint értékű személyi hitelt helyeztek ki az ügyfelekhez. Ez a pandémia kezdete óta az 5. legnagyobb havi értéket jelenti - bár 5,5 milliárd forinttal elmarad az idén júniusban az emberek által felvett személyi hitelek összegétől.
A személyi hitelek iránti visszafogottabb érdeklődést természetesen az egyre erősebb infláció miatt átgondolt beruházási tervek, illetve természetesen az azért emelkedő kamatok is indokolják. Egy évvel ezelőtthöz képest a személyi hitelek átlagkamata 332 bázisponttal emelkedett, ami meghaladja piaci kamatozású lakáshitelek kamatszintjének éves növekedését, ám az egyre magasabb kamatok – és az ebből következően emelkedő törlesztőrészletek – keresletvisszafogó hatása is érvényesül. Ennek tudható be, hogy júliusban mindössze 40 bázisponttal emelkedett a folyósított személyi kölcsönök átlagos kamatszintje – ez még a lakáshitelek drágulásától is elmarad.
Minden a kamatemelés mellett szól, azután...
A folytatás is érdekes lehet. A várakozások szerint a jövő év végéig bizonyosan velünk maradó kétszámjegyű infláció az akár két évtizedes futamidejű lakáshiteleknél lényegesen rövidebb időre felvett személyi kölcsönök esetében egyértelműen abba az irányba kellene, hogy mozdítsa a bankokat, hogy komoly mértékben emeljék a személyi kölcsönök kamatát. Ebbe az irányba hathat az is, hogy egyre több jel mutat arra, hogy a munkaerőpiac is megérzi az energiaválságot. Márpedig a tapasztalatok szerint ilyen helyzetben a klasszikus fedezetlen kölcsönök, így a személyi hitelek esetében ugrik meg először a nem fizető állomány. Ennek kockázatát a bankok emelkedő kockázati felárral igyekeztek mérsékelni a korábbi években.
Most viszont más a helyzet. Egyrészt a magas – nettó 600 ezer forintot meghaladó – havi jövedelemmel bíró ügyfeleknek még mindig van 10 százalék alatti standard, azaz külön kedvezmények nélküli ajánlat a piacon (a Takarékbanknál). Másrészt a bankok a lakáshitel piachoz hasonlóan a kereslet megtartása érdekében bizonyos szegmensekben akár kamatcsökkentést is bevállalnak – ha másért nem, hát azért, hogy a hozzájuk képest vonakodva emelő versenytársaknál magasabb ajánlataikkal ne árazzák ki magukat a személyi hitelek egyre szűkülő piacáról. Az elmúlt napokban a kisebb összegű és alacsony jövedelem elvárású szegmensben kamatcsökkentést jelentett be az OTP és az Erste Bank is. Összességében ugyanakkor a következő hetekben-hónapokban a money.hu szakértői számottevő kamatemelkedésre számítanak a személyi kölcsönök piacán. Épp ezért azt javasolják, hogy aki tudja, hogy a közeljövőben valamilyen okból hitelfelvételre szorul, ne halogassa a kölcsönfelvételt: a bank által folyósított összeget a felhasználásig akár le is tudja kötni, így csökkentve a finanszírozás költségét.
Kína 66 milliárd jüanos hitelkeretet nyújt Latin-Amerikának a térség fejlesztésének támogatására – jelentette be Hszi Csin-ping kínai államfő. 
