TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Alighanem épp az önkormányzatok tiltakoznak majd leghangosabban a kötelező kincstári számlavezetés ellen. Ráadásul egy sor technikai kérdésben ma még távol áll attól a szolgáltatási szinttől a MÁK, amivel magára vállalhat ilyen terhet.

Számos kérdést felvett a önkormányzatok kincstári számlavezetése, s korántsem biztos, hogy maguk a helyhatóságok örülnének-e egy ilyen megoldásnak, hiszen ezt akár az önkormányzatiság megszűnésének újabb lépcsőfokaként értékelhetnék, amely ráadásul veszteséget okoz számukra - vélekednek a Privátbankár.hu által megkérdezett szakértők.

Nemrég Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt arról szokásos pénteki interjújában, hogy a modern kincstári rendszer hiánya miatt kellett közpénzeket a Quaestornál tartani.

Ki elől vinné el a Kincstár az üzletet?

A helyhatósági számlák Kincstárba vitele eddig is lehetőség volt, de nem sokan éltek vele. A kötelező jellegű bevezetés leginkább az OTP-nek és a szavak szintjén stratégiailag megerősítendő takarékszövetkezeteknek fájna, de komoly önkormányzat állománnyal bír a Raiffeisen, a K&H és az Erste is. Korábban voltak hírek arról, hogy az egyesült MKB-BB kaphatná meg a tételt (a betéti ajánlatok mellett más jelek is mutatnak ebbe az irányba). Hogy tetézzük a kérdéseket, a kormány-EBRD-Erste megállapodás során az osztrák bank vállalta (más értékelés szerint megkapta) a lehetőségét, hogy a közigazgatás tagjainak - így az önkorméányzati dolgozóknak - kedvezményes hitelcsomagot ajánl - itt is szóba jöhetne komolyabb szerepvállalás a számlaszolgáltatásokban. Ugyanakkor sokan az MNB-tulajdonba került Giro mellőzését nem értik a kérdésben.

A Kincstár nehezen lesz "kiskincstár"

A legfontosabb kérdés, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) képes lesz-e azt a likviditás-menedzsment szolgáltatást nyújtani a helyhatóságoknak, mint amit a bankok és a takarékszövetkezetek ellátnak. A települési büdzsékbe ugyanis nem idősorosan arányosan jelentkeznek a bevételek és a kiadások, így - miként azt nagyban épp a MÁK, ilyen szinten a pénzintézetek járnak el "Kiskincstárként". Év közben óvatos becslések szerint is 150-200 milliárd forint likviditást kell biztosítani az önkormányzati rendszernek, amely ugyan év végére kisimul, ám év közben jó eséllyel a hiányt növeli.

Ugyancsak a hiányt növeli, ha a bankok helyett az állam adja majd az uniós fejlesztési projektek co-finanszírozását - márpedig egy-egy megyei jogú városban átlagosan 50 milliárd forint támogatás társfinanszírozását kell megoldani majd és hasonló mértékű lehet a megyei fejlesztések tétele is a TOP, és a KINOP programokban.

Az évek hosszú során keresztül a bankok, takarékszövetkezetek között komoly munkakapcsolat alakult ki, amelyben a pénzintézetek kvázi tanácsadói szerepet játszanak, ráadásul mínősítik a helyhatóságokat. A kincstártól ez legfeljebb költségvetési szemlélet alapján várható el, azaz aligha vizsgálja majd a kincstár bevétel-optimalizálás szempontból a települések aktuális lépéseit.

Hitel-betét: komoly kérdés

Érv lehetne, hogy a helyhatóságok esetében a hitelfelvételt egyedi kormánydöntésnek kell megelőznie, de a valóságban a kabinet 80-90 százalékban hozzájárul a kölcsönök felvételéhez - hiszen neki is érdeke, hogy ne egy nagy tétel, hanem mondjuk csak az éves törlesztés összege növelje a hiányt.

Újabb neuralgikus pontot jelenthet, hogy az önkormányzatok szépen kerestek azzal, ha épp nem felhasznált forrásaikat lekötötték: a bankok közötti versenyben mindig is komoly hívószó volt a lekötött önkormányzati betétekre fizetett magas kamat. Hogy ez most is így van, azt mindennél jobban jelzi, hogy a piacon terjednek a pletykák, mely szerint az MKB, amely eddig lényegében nem volt ennek a piacnak a szereplője, attraktív betéti ajánlatokkal igyekszk most kiépíteni önkormányzati üzletágát.

Ha viszont a MÁK lesz a számlavezető, aligha ad majd magas kamatot a településeknek, ráadásul nagy a veszély, hogy a Kincstár leegyenlegezi majd a számlákat, azaz az állami tartozások és követelések összefolynak majd, s így még kisebb hely marad a települések saját likviditáskezelésére (és az azon való bevétel-generálásra).

További kérdéseket vet fel az is, hogy valóban megáll-e a szabályozás az önkormányzati számláknál, hiszen ebben az esetben a helyhatóságok és az önkormányzat vállalatok közötti forgalom eltér majd. Gazdálkodó szervezet kötelező kincstári számlavezetése ugyanakkor a piacgazdasági viszonyokba történő beavatkozásként lenne értékelhető az EU szerint. (Igaz ez még akkor is, ha azzal a tendenciával tenni kell valamit, hogy a helyhatóságok hitelféke miatt mostanában az önkormányzati vállalatok kezdenek fel hiteleket felvenni - egyes vélemények szerint nem csak szükséges fejlesztésekre...)

Technikai feltételek

A legutolsó kérdés a kincstári számlavezetéssel kapcsolatban a technikai kivitelezhetőség. A Kincstár elérési pontjainak bővítése sem teszi majd lehetővé, hogy banki szintű helyi segítséget kaphassanak a települések ügyeik intézésében. A pénzintézetek ismeretei szerint a MÁK vett valamilyen rendszert a közelmúltban, ám homály övezi, hogy mire lenne, lehet képes. Egyelőre nincsenek a kincstárnak elektronikus termináljai, kártyakibocsátási joggal nem rendelkezik (híreink szerint a Kincstári Kártya mögött az operációt az OTP végzi), az informatikai rendszernek ráadásul nem csak a napi változó számú és irányú utalásokat, hanem a (helyi) adó-, és illetékfizetések zökkenőmenteségét is biztosítania kell. A helyhatósági munka támogatásához az eddigi kincstári treasury munkától alapvetően eltérő megoldások is kellenek.

A cikk a Garantiqa támogatásával készült.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Megtudtuk, ki lehet az MKB Bank új vezére
Csabai Károly | 2020. november 19. 06:04
Megbízható forrásból származó értesüléseink szerint a Mészáros Lőrinc fő tulajdonában lévő hitelintézet igazgatósága a múlt héten lemondott Balog Ádám utódjának Barna Zsoltot javasolja, aki júliusban állt fel az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettesi székéből. Balog Mészáros másik érdekeltségénél, az Opus Global Nyrt.-nél fog a továbbiakban tevékenykedni – de meglehet, csak a 2022-es választásokig, egy újabb Fidesz-győzelem esetén ugyanis kormányzati megbízatás néz ki neki.
Pénzügyi szektor Világraszóló újdonság a magyar Erste Banktól
PR | 2020. november 18. 10:17
A hitelkártyák után immár a Mastercard-betéti kártyák tulajdonosai is igényelhetnek részletfizetést az Erste Banknál, a folyószámla-hitelkeretük terhére – a világon elsőként. A részletekről Annus Norbertet, az Erste Bank Kártya és Fogyasztási Hitelek Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
Pénzügyi szektor Lemondott az MKB Bank vezetője
Csabai Károly | 2020. november 13. 18:05
Balog Ádám már 2020. december 31-én távozna, ám ha addig nem találják meg az utódját, akkor legkésőbb 2021. március 1-jén.
Pénzügyi szektor Hogy élték meg a koronavírus-járványt eddig a biztosítók?
Privátbankár.hu | 2020. november 6. 15:45
A járvány minden biztosító számára rendkívüli helyzetet hozott, de a szektor így is viszonylag jól átvészelte az eddigi időszakot.
Pénzügyi szektor Egyelőre nem keresi a versenytárshoz távozott helyettese utódját Csányi Sándor
Csabai Károly | 2020. november 6. 15:02
Ezt közölték az OTP Bank illetékesei lapunk kérdésére. Az elnök-vezérigazgató július 20-án vette át általános helyettese, Barna Zsolt feladatait, miután ő aznap közös megegyezéssel távozott, s szeptember 1-jén a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank egyesülését előkészítő céghez csatlakozott, egy hete pedig annak igazgatóságának az elnöke.
Pénzügyi szektor Eddig jól jött ki a pandémiából a CIB Lízing
Csabai Károly | 2020. november 5. 18:11
Közel 1 százalékponttal sikerült növelnie a piaci részesedését. Igaz, úgy, hogy az a bizonyos torta kisebb, a cibesek a hazai lízingpiac 20 százalékos éves visszaesését prognosztizálják.
Pénzügyi szektor Már meg is vannak az új óriásbank első vezetői
Privátbankár.hu | 2020. november 5. 15:04
Elkezdte a felkészülést a Magyar Bankholding Zrt., hogy a három bank részvényapportja után levezényelje a Budapest Bank Csoport, az MKB Bank Nyrt. és a Takarék Csoport fúzióját, valamint, hogy csoportirányítási és prudenciális kontrollfunkciókat lásson el. A munkára a három bankcsoport szakemberei közül választották ki a bankholding vezetőinek első körét.
Pénzügyi szektor Okozhat-e fejfájást az ellen-OTP az OTP-nek?
Csabai Károly | 2020. november 4. 05:07
Erre a kérdésre végleges választ csak azt követően lehet adni, amikorra befejeződik a nagy, vélhetően több évig tartó projekt és a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank egyesüléséből létrejön a nevet még nem kapott, de a szakberkekben nemes egyszerűséggel ellen-OTP-ként aposztrofált új hitelintézet. Folyamatosan kapunk azonban újabb és újabb információmorzsákat annak megjövendöléséhez, mi várhat ránk.
Pénzügyi szektor Lázár János szerint a közeljövőben csökkenthetik a dohányboltok számát
MTI | 2020. november 3. 08:56
Azt is mondja, hogy harminc év múlva alig lesz már dohányos ember az országban.
Pénzügyi szektor Közel 870 milliót ad a kormány a férfi vízilabda BL-főtábla három budapesti tornájára
Privátbankár.hu | 2020. november 3. 06:43
A BL-főtábla tornáira ad pénzt a kormány, az esemény helyszíne a Duna Aréna lesz.
Friss
hírlevél