A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2013. januári ülésén a bankok likviditására vonatkozó sztenderd tartalmi módosításairól, annak fokozatos bevezetéséről és teljes alkalmazásának későbbi időpontra halasztásáról határozott.
A válság tanulsága
A 2008-ban kirobbant – és bizonyos mértékben máig tartó – pénzügyi válság rámutatott: a bankoknak a tőke mellett megfelelő minőségű és mennyiségű likvid eszközökkel is rendelkezniük kell. 2010-ben a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság már nagy jelentőségű döntést hozott az új, Bázel III-ként ismertté vált szabályozói rendszer legfontosabb elemeiről és paramétereiről, s az alkalmazkodásra rendelkezésre álló átmeneti időszakról.
A bizottság a rövid- és a hosszú távú likviditási kockázatok kezelésére is likviditási sztenderdeket alakított ki, azért, hogy a bankoknak stresszhelyzetben is elengedő likvid eszközállományuk legyen, és szélsőséges körülmények között se kelljen a központi bankokhoz (mint „végső mentsvárhoz”) fordulniuk forrásért. A likviditás-szabályozás a bank szabályozási reformok egyik legfontosabb újítása. Kialakítása azért jelentős, mert korábban globális banki likviditási minimum sztenderd nem létezett.
A likviditási fedezeti ráta (LCR) célja, hogy a bankok egy 30 napos sokk túléléséhez megfelelő likvid eszközállománnyal rendelkezzenek. Az LCR a jó minőségű, szabadon rendelkezésre álló likvid eszközök és a 30 napon belüli kumulált nettó készpénz kiáramlás arányát vizsgálja. Az LCR értékének a szabályozás szerint legalább száz százaléknak kell lennie.
2011-től a Bázeli Bizottság folyamatosan figyelemmel kísérte hatástanulmányok keretében a globális bankok likviditási helyzetének alakulását az új bevezetendő szabályozás tükrében és a tapasztalatokról konzultált az érdekeltekkel.
A magyar hatóságok megfogalmazták aggályaikat
Itthon a Magyar Nemzeti Bank, Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) konzultációs testülete, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) elemezte és rendszeresen megtárgyalta a globálisan bevezetni szándékozott új szabályozás várható hazai hatásait, köztük a bankok likviditását érintő kérdéseket.
A PST túl szűknek ítélte az új javasolt szabályozás szerint befogadható értékpapírok körét, hosszabb bevezetési időszakot tartott szükségesnek, s kiemelten kezelte, hogy a szigorú likviditási feltételek ne fékezzék a hitelezési aktivitás bővülését. A magyar hatóságok megfogalmazták aggályaikat, s eljuttatták javaslataikat a döntéshozókhoz és azt a nemzetközi szakmai fórumokon is képviselték.
A Bázeli Bizottság a tanulmányok és konzultációk eredményeként felülvizsgálta az eredetileg javasolt – és sokak által túl szigorúnak minősített – likviditási normákat. A 2013. januári döntés a rövidtávú likviditási sztenderdet érinti. Az LCR meghatározását illető friss változások kiterjesztik a figyelembe vehető likvid eszközök körét, s a feltételezett készpénz-beáramlási és kiáramlási rátákra vonatkozó néhány finomítást is tartalmaznak.
A mostani döntés nagy könnyebbség a magyar bankoknak is
A bevezetésére vonatkozó új menetrend szerint a bankoknak több idejük lesz, hogy feltöltsék likvid tartalékaikat, és így ellenállóbbak legyenek egy esetleges pénzügyi stresszhelyzetben. Így 2015-ben csak az előírt likvid eszközök minimum hatvan százalékával kell rendelkezniük, majd fokozatosan évi tíz százalékponttal magasabb értéknek kell megfelelniük, és 2019. január 1-én kell elérniük a legalább száz százalékos mértéket.
Az Európai Unió tagállamai számára a bázeli bizottság iránymutatása nem közvetlenül alkalmazandó, hanem azt átültetik majd az uniós jogba. Ez a nemzeti átvétel után itthon is kötelező lesz. Az irányelv és a rendelet most az Európai Parlament szavazására vár és az Európai Tanács végső jóváhagyását követően léphet hatályba. Az Európai Bankhatóság (EBA) 2013 vége előtt átfogó jelentést készít az uniós bankok LCR-jének alakulásáról. Ennek értékelése alapján alakítja majd ki az Európai Bizottság részletes javaslatát az európai szintű LCR szabályozásról.
A PSZÁF üdvözli a Bázeli Bizottság friss módosításait, amelyek figyelembe veszik a különböző országok eltérő piaci körülményeit is. Tekintettel a befogadható eszközök bővülésére, a lassabb bevezetésből adódó, hosszabb alkalmazkodási időszakra, s hogy ezek alapján úgy tűnik, hogy az új likviditási szabályok kevésbé fékezik majd a hitelezési aktivitás bővülését, megállapítható, hogy a témával kapcsolatos magyar igények teljesültek. Az új változások kedvezően érintik a hazai bankrendszert.
Két év csökkenése után várhatóan újra nőni fog az online kereskedelem értéke Európában, ám ez jelentős részben a kínai filléres platformok megjelenésének köszönhető. 
