Az EKB korábban közölte, hogy 489,19 milliárd eurót folyósított a piaci finanszírozási szűkösség enyhítését célzó, hároméves banki likviditási forrásból a ma meghirdetett első tenderen. Londoni elemzők előzetesen 200-300 milliárd eurós kihelyezésre számítottak.
Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai úgy vélik, hogy ezek a folyósítások elősegíthetik a kiújulóban lévő hitelpiaci feszültségek kezelését és a banki hitelezést. Az azonban kétséges, hogy a valutauniós szuverén adósságválságot is enyhítenék azzal, hogy az EKB-forrásból a bankok nagy mennyiségben vásárolnának az európeriféria államkötvényeiből. A bankok az utóbbi hónapokban inkább leépítik a portfolióikban lévő szuverén adósságot - hangsúlyozták a cég londoni elemzői.
A Capital Economics szerint egyes jelentések arra utalnak, hogy bizonyos bankokat, amelyeknek egyébként nem volt szükségük e forrásra, külön "biztattak" az EKB-eszköz igénybevételére, annak érdekében, hogy enyhüljön az ilyen forrásokhoz kapcsolódó "megbélyegzettségi" érzet. A ház szerint valószínűtlen, hogy ezek a bankok kockázatos befektetési termékeket vásárolnának.
A Capital Economics szerint azonban még abban az esetben is, ha az EKB-kihelyezések zöme mégis európerifériális állampapírokba áramlana, a szóban forgó összegek akkor sem helyettesítik azokat a sokkal nagyobb vásárlásokat vagy garanciákat, amelyeket a piac magától az EKB-tól remél.
Más nagy londoni házak szerint is elsősorban az eurójegybanknak kellene közvetlenül beavatkoznia jelentős mennyiségű vásárlásokkal az adósságválsággal küszködő perifériális eurógazdaságok szuverén kötvénypiacain.
A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő - miután a múlt héten negatív előjelű megfigyelés alá vette az összes olyan, befektetési ajánlású osztályzattal ellátott euróövezeti szuverén adóst, amelyek besorolására addig leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást tartott érvényben - az intézkedéshez fűzött londoni elemzésében közölte: véleménye szerint az EKB-nak aktívabban és határozottabban szerepet kellene vállalnia a potenciálisan illikvid, de fizetőképes országokat fenyegető, önmegvalósító likviditási válságok kockázatainak enyhítésében.
A Fitch közölte azt is, hogy a december 8-9-ei EU-csúcs nyomán - amelyen a piac reményei ellenére nem született döntés az EKB szuverén kötvényvásárlásainak nagyarányú kiterjesztéséről - arra a következtetésre jutott, hogy az euróövezeti válság átfogó megoldása "technikailag és politikailag elérhetetlen".
Az Ernst & Young pénzügyi tanácsadó és könyvvizsgáló csoport Londonban minap ismertetett új negyedéves euróövezeti helyzetértékelése szerint a valutaunió felbomlása "nagyon magas költségekkel járna" Európában és a világgazdaság egészében, ezért "valószínűnek tűnik", hogy ha az EKB vállalná az utolsó hitelezői mentsvár szerepét, az kevesebbe kerülne, mint az eurótérség szétesése.
Az Ernst & Young londoni elemzői szerint ha az eurójegybank a következő két évben például ezermilliárd euró körüli értékben vásárolna fizetőképes euróövezeti kormányok illikvid kötvényeiből a piacon, az még mindig csak az éves euróövezeti GDP-érték 10 százalékának felelne meg, jóllehet a 2009 óta végrehajtott brit és amerikai monetáris mennyiségi enyhítési programok a két ország hazai össztermékének 14, illetve 17 százalékát teszik ki.
Lejárt az előző kormány által kialkudott moratórium, végigment a bankokon a díjemelési hullám. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
