Az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen a Pénzügyi szekció záró panelbeszélgetésén a magyar bankszektor kilátásairól beszélgettek a résztvevők: Balog Ádám (MKB Bank Zrt.), Hegedüs Éva (Gránit Bank Zrt., az MKT főtitkára), Jelasity Radován (Erste Bank Hungary Zrt.), Kandrács Csaba (MARK Zrt.) és Simák Pál (CIB Bank Zrt.)
Miért nincs hitelezés?
Adnának, ha kérnének - Simák Pál szerint semmi oka sincs a bankoknak, hogy visszafogják a hitelezést – van tőkéjük, és a bevétel is bőven rájuk férne. Szeretnének, sőt akarnak hitelezni, a CIB 200 milliárd forintja vár kihelyezésre – sokkal inkább a kereslet hiányzik, mint a kínálat.
Jelasity Radován ezt azzal egészítette ki: aki hitelezhető, annak mindenki akar hitelt adni, aki nem, annak pedig senki.
Túl szigorúak a bankok - Hegedüs Éva szerint globális szinten érdemes megközelíteni a kérdést. Most megtörni látszik a vállalati hitelezés lassú beindulása, a Gránit vezetője a keresleti és a kínálati oldalon is lát törést. A válság megviselte a vállalati szektort is – elsősorban a devizahitelekre utalt, az árfolyamok elszállása miatti sokk még mindig a cégvezetőkben van. Ettől még értelmes üzleti döntéseket szeretnének hozni: a hitelkereslet akkor fog emelkedni, ha a kínálati oldal hitelezési szándékával is találkoznak. A korábbi hitelezés miatt most magas NPL-rátával küzdő bankok túl szigorú feltételeket szabnak az új hiteleknek. Hegedüs Éva szerint a bankválasztás lehetőségét is biztosítani kell az ügyfeleknek.
Oktatni kellene az ügyfeleket - Balog Ádám szerint is mindkét oldalon van probléma, a bankok valóban túl szigorúak. A vállalkozások pedig nem elég képzettek pénzügyileg, nehéz a kommunikáció a pénzintézetekkel – a bankoknak lehet egyfajta edukációs szerepe, hogy akár már évekkel a hitelfelvétel előtt tanácsadással segítsék a cégeket.
Hogyan kellene kivezetnie a jegybanknak a Növekedési Hitelprogramot?
A dolog pikantériája, hogy a kérdést a beszélgetést moderáló Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tette fel – mintegy tanácsot kért a piaci szereplőktől.
Maradjon még - A jelenlegi kamatkörnyezet nagyon kellemes – mondta Hegedüs Éva. A 2,5 százalékos marzsot a piac elfogadta. A bizalom erősítése érdekében szerinte még jövőre is fenn kéne tartani a programot, bár tény, hogy ha a kamatkörnyezet emelkedik, a jegybanknak veszteséget fog okozni a program fenntartása – a kiszámítható kamat azonban fontos a cégeknek.
Lassan azért ki kéne vezetni - Simák Pál szerint is az NHP legnagyobb előnye az árazás, ami komoly versenyt jelent, még torzítja is a piacot. A beruházási hitelek átlagos futamideje már 7 évre nyúlt. Az ügyfelek hozzászoktak a mostani feltételekhez, és ki is alakult egyfajta elvárás körükben. Hosszú távon ezért nem egészséges, mert nem piaci feltételeket teremt. Simák Pál fokozatos kivezetést javasol. A CIB-nél a kkv-hitelek 35-40 százaléka NHP,
Ma jelentsd be, mi lesz - A te helyedben bejelenteném ma, hogy július 1-jétől csak kisebb összegű hitelek vehetőek igénybe – válaszolt Nagy Mártonnak elég konkrétan Jelasity Radován. Szerinte a 100 millió körüli hitelekre még szüksége lenne a vállalkozásoknak.
Balog Ádám szerint a jövő évben még benne kellene a rendszerben lennie az NHP-nak, de csökkentett összegben.
Mit szólnak a bankok a MARK-hoz?
Elsőre megijedtek - Jelasity Radován szerint elsőre mindig ijesztő, ha az államnak köze van egy új kezdeményezéshez, ezért a MARK-tól is megijedtek, de ahogy alakulnak a feltételek, úgy tűnik egyre működőképesebbnek az ötlet. Szükség van valakire a piacon, akinek ennyi pénze van, különböző érdekeket tud összefogni.
Bátor és előremutató - Tankönyvszerű megoldás – mondta Hegedüs Éva. Nincs még egy ilyen szereplő, aki alkalmas lenne a feladatra.
Máris látszik a pozitív hatás - Simák Pál szerint máris látszik a MARK pozitív hatása, megjelentek ugyanis a piacon olyan szereplők, akik nem voltak jelen: ők talán még azelőtt akarnak rosszhitel-portfóliókat vásárolni, mielőtt a MARK elkezdene valóban működni. Mivel még nincs piac nálunk, az árazás sincs megfelelően kialakulva, de a MARK megjelenésével sokat fejlődik a helyzet, kialakulnak a reális árak.
Gyorsan fel fog pörögni - Jól állnak, de eddig még egyetlen eszközt sem tudtak megvásárolni - amint megkötötte az első üzletet a MARK, nagyon komoly piaci igény fog rájuk szabadulni – jósolta a Kandrács Csaba, a MARK vezére.
Vannak olyan bankok, amelyek nem csinálnak semmit?
A passzív bank is kivonuló bank – utalt saját korábbi nyilatkozátara Nagy Márton. Aki nem hitelez, aki bezárja fiókjait, az nem értékes, nem járul hozzá a növekedéshez – véli az MNB alelnöke.
Alkalmazkodni kell - Hegedüs Éva emlékeztetett: nemrég jelentették be, hogy a Citi lakossági ügyfeleit átveszi az Erste, és más tárgyalások is folynak a háttérben. Egy Darwin-idézetet tett még hozzá: nem a legerősebb, legintelligensebb fajok maradnak életben, hanem azok, akik a leggyorsabban alkalmazkodnak környezetükhöz.
Ez stratégia - Egyszer azt mondták nekem: amit számokkal nem lehet alátámasztani, azt nevezd stratégiának – anekdotázott Jelasity Radován. Ha megnézzük, hogy a bankrendszer mi mindenen ment át az elmúlt 5-6 évben, nem csodálkozunk a stratégiákon. Minden bank életében van aktívabb és passzívabb időszak is, a legfontosabb a kiszámítható környezet.
Hosszú távon nem lehet passzívnak lenni - Simák Pál szerint hosszú távon nem opció a passzivitás. 7-8 nagy univerzális bank jött létre a piacon, amelyek profitabilitása egyre csökken – ebben a környezetben előfordul, hogy bizonyos szegmensekben csökkenti aktivitását egy bank, más szegmensekben viszont növeli. Ha egy bank minden fronton visszavesz, akkor valószínűleg kivonulásra készül.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
