Itthon is tárgyalnak vásárlásról
AZ OTP közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón részvényesi kérdésre válaszolva Csányi Sándor elnök-vezérigazgató elmondta: a régióban és Magyarországon is minden lehetőséget áttekintenek. Egy olyan országban, ahol jelenleg kicsiny az OTP részesedése, akár hamarosan sikerülhet egy bankvásárlás. A magyarországi akvizíciókkal kapcsolatban Csányi annyit mondott: itt is tárgyalunk.
A bank Romániát mindig stratégiai célpontnak tekintette, amely EU-tagságának köszönhetően gyorsulva – minket is megelőzve - növekszik – ám itt egyelőre nem találtak megfelelő akvizíciós célpontot. Szerbiában immár nyereséges a bank, ráadásul erről a piacról több bank akar kivonulni - mondta az elnök-vezérigazgató.
A nagy hal bekap egy másik nagy halat?
A magyar piacra csak eladási kényszer esetén átadott bank átvételével lenne értelme belépnie új szereplőnek. A már jelen lévő bankok tulajdonosai pedig az elmúlt évek tőkepótlásai után aligha vállalnának további költségeket. Így lényegében piaci szereplőként csak az OTP vásárolhatna – akár több bankot is. De – hívta fel a figyelmet Csányi – az MNB már jelzést küldött, hogy nem nézné jó szemmel, ha nagy bank vásárolna meg nagybankot a magyar piacon. Ennek kapcsán további tárgyalásokra van szükség.
Ha mi nem veszünk, akkor előfordulhat, hogy az államnak kell konszolidálnia – mondta ugyanakkor Csányi, emlékeztetve, hogy van olyan bank, akinek komoly elhatározása van a magyar piac elhagyására. Ha nem lesz vevő, akkor előfordulhat olyan helyzet, amikor valamit tenni kell: bezárni, vagy valakinek átvenni az eszközöket. Itt az fog dönteni, hogy mi kerül kevesebbe. Ugyanakkor Csányi hangsúlyozta: amit elmondott, az nem jelenti azt, hogy bármely hazai bank csődbe mehetne - ezt a tulajdonosok sem engedhetik meg.
A Giro Zrt. eladásával kapcsolatban Csányi elmondta, a társaság tulajdonosainak többsége értékesíteni akarta részesedését, így már nem volt értelme megtartani az OTP részvényeit és kitartani a korábbi – épp nagyobb részesedést tervező – elképzelésük mellett.
Hibáztunk - fizetünk
Az MNB-bírságot (egyoldalú szerződésmódosítások vizsgálata kapcsán feltárt jogszerűtlen díjemelések - a szerk.) be fogjuk fizetni, a visszautalások folyamatban vannak, miután bizonyos hibákat valóban elkövettünk. Ezek összesített eredménye sem rázza majd meg a bankot – mondta Csányi Sándor. Mindenben megegyeztünk a jegybankkal a díjemeléssel kapcsolatos vitatott kérdésekben – válaszolta a Privátbankár.hu kérdésére Csányi Sándor, majd pontosította: elfogadták a jegybank érveit ebben a kérdésben, így itt nem perelnek majd – ellentétben a GVH döntéssel (a végtörlesztés miatti kartell ügyében - a szerk.), ahol viszont mind a megalapozottságot, mind a bírság mértékét vitatja az OTP.
Devizahitelesek megmentése: nem lesz új végtörlesztés
Az új kormány megalakulása után kezdődnek majd a tárgyalások a devizahitelesek mentése kapcsán. Abban konszenzus van, hogy a teljes állománnyal kapcsolatos terheket ne most azonnal kelljen elszámolni – tehát nem lesz végtörlesztéshez hasonló megoldás. Abban is konszenzus van, hogy az árfolyamgát-jellegű megoldás a jelenlegi leggyümölcsözőbb megoldás, ahol azonnal közel 30 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészlet. A Bankszövetség dolgozik egy konszenzusos megoldáson – mondta Csányi Sándor.
Az MNB új ötlete nem rengeti meg az OTP-t
A mi helyzetünkre komoly mértékben nem hat az új jegybanki megoldás – mondta Wolf László vezérigazgató-helyettes, aki szerint a bank vélhetően kötvényből betétbe vonul. Megnézzük az állampapír-kínálatot, azt ugyanakkor látni kell, hogy az OTP más eszközökért is menni szokott – nemrégiben épp egy középlejáratú változó kamatozású papír jegyzésében vettek részt. A külföldiek vélhetően nem váltják majd át olyan szinten a korábbi kötvényben lévő pénzeiket állampapírra, mint amit az MNB vár – mondta Wolf, jelezve ugyanakkor, hogy nagyod rövid idő telt el az intézkedések bejelentése óta az elemzésre.
Az Egyesült Államokban az elemzői várakozásoknál jelentősebben nőtt a foglalkoztatottak száma januárban. 
