A bank az egyoldalú szerződésmódosítási feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni.
A másodfokon eljárt ítélőtábla osztotta az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék véleményét: a hitelintézet nem tudta megdönteni azt a törvényi vélelmet, amely minden egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét tisztességtelennek minősíti.
A lízingcég is elbukta a pert
Az ítélőtábla a felperes lízing cég által az állam ellen indított eljárásban az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék ítéletét hagyta helyben, így elutasított azt is, hogy az Alkotmánybírósághoz, valamint előzetes döntéshozatalért az Európai Bírósághoz forduljon.
Az Alkotmánybírósághoz azért nem fordult az ítélőtábla, mivel nem történt visszamenőleges jogalkotás. A per alapját adó törvény a polgári törvénykönyv, valamint a bírói gyakorlat alapján határozta meg a fogyasztói kölcsönszerződés tisztességtelenségének a kritériumait.
Az Európai Bíróságtól pedig azért nem kért előzetes döntéshozatalt az ítélőtábla, mivel a felperes lízing cég nem fogalmazott meg ahhoz intézendő kérdéseket. Emellett nem végső bírói fórum az ítélőtábla, ezért nem kötelező az Európai Bírósághoz fordulnia.
.