A pénzintézetek egymás közötti bankközi kölcsöneinek kamatát mutató Bubor kamatláb-indexek az MNB idősorai szerint majdnem egész évben szépen tartották magukat kicsivel az évi hat százalékos jegybanki alapkamat felett. Október elején azonban emelkedni kezdtek, ami a november végi kamatemelés előtt gyorsult és közvetlenül utána is folytatódott. Összesen egy százalékpont volt az emelkedés, a fél százalékos kamatemelést jól láthatóan már akkor sem értékelte elegendőnek a piac, és lényegében beárazta a következőt, a december 20-ait is.
A Bubor-hoz kötött kamatozású hiteleknek – egyre több hitel ilyen, a végtörlesztésre használható hitelek zöme is – ezzel automatikusan emelkedik a kamatozása. Az Azenpenzem.hu oldal adatai szerint az ilyen hitelek tényleges kamatterhe, azaz THM-je már 12-15 százalék éves szinten. Amivel az a helyzet áll elő, hogy egyes, hosszabb futamidejű forinthitelek törlesztőrészlete a végtörlesztés után magasabb, mint az eredeti devizahitelé volt.
Ezzel párhuzamosan a bankok betéti oldalon is emelésbe kezdtek, de inkább csak apránként és óvatosan. Sok esetben megfigyelhető volt már náluk, hogy a betéti oldalon jóval lassabban emeltek, mint hiteloldalon. Fél százalékpontos, negyed százalékpontos emelés mellett volt példa tized százalékpontosra is a közelmúltban.
|
| (Fotó: Sxc.hu) |
Kérdés, meddig mehet ez így tovább. Az MTI által megkérdezett elemzők hétfőn 0,5 százalékos emelést vártak keddre, és további egy százalékpont körülit, ha az IMF-el kötendő megállapodás nem jön létre nagyon gyorsan. Ha viszont megszületik a megegyezés, akkor a kamat gyors csökkenését várják. Így az IMF nemcsak az ország finanszírozhatósága szempontjából lehet döntő fontosságú, hanem számos régi deviza- és újdonsült forintadós számára is, akik terhei különben tovább növekedhetnek.
(További banki termékekről itt talál információkat.)
Ez már a hatodik. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
