A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához csütörtökig 18 bank és 20 egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényi vélelem megdöntése érdekében a magyar állam ellen. A bíróság eddig húsz keresetlevelet formai okokból elutasított – közölte a törvényszék az MTI-vel.
A törvényszék kitért arra is, hogy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény rögzíti, milyen mellékleteket kell csatolni a keresetlevélhez. Az elutasított keresetlevelek egy része azért volt hiányos, mert a melléklethez tartozó kivonat nem jelölte meg azt az időszakot, amely alatt az alkalmazott, perben kifogásolt, általános szerződési feltételek érvényben voltak.
A keresetlevelek hiányossága másrészt abból fakadt, hogy a pénzügyi intézmények nem jelölték meg, illetve nem csatolták azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekkel alátámasztották volna az általuk alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességes voltát.
Azt is közölték, hogy valamennyi benyújtott elektronikus adathordozót és az azon rögzített fájlokat megvizsgálják, hogy azok megszerkesztett formátumúak-e. A bíróság olyan keresetleveleket utasított el, amelyek esetében a keresetlevelet, illetve annak mellékleteit kizárólag szkennelve nyújtották be. Ezek ugyanis nem felelnek meg a törvényi kritériumnak. Eddig hat esetben utasítottak el keresetet emiatt.
Azokkal a végzésekkel szemben, amelyekben a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, lehetőség van fellebbezésre. Élhetnek azzal a lehetőséggel is, hogy a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül újra benyújthatja a szabályszerű keresetlevelet. Ha augusztus 25-én utasítanak el egy keresetlevelet formai okokból, akkor a keresetlevél szabályszerű benyújtására nyitva álló öt nap ettől az időponttól kezdve számít. (Augusztus 25. a keresetek benyújtásának határideje.)
A Kúria döntésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni. Csütörtökön kiszivárgott, hogy a bíróság eddig számos keresetet elutasított.
Már meg is indokolták, miért maradtak ki az oroszok. 
