Az elmúlt hónapokban kiemelt figyelmet kapott a devizahitelesek helyzete, melynek kapcsán időről időre felmerülő kérdés, hogy milyen mértékben nőttek az adósok törlesztőrészletei, és ez mennyiben vezethető vissza az árfolyam, és mennyiben a kamat változására. A Bankmonitor.hu reprezentatív felmérése arra kereste a választ, hogy milyen mértékűnek érzi a lakosság a terhek emelkedését, és hogy azt elsősorban milyen tényezőkre vezetik vissza.
Mennyivel emelkedett a törlesztőrészlet?
A kutatásból kiderül, a magyarok többsége reálisan látja azt, hogy mennyivel nőttek a devizahitelek törlesztőrészletei. A válaszadók átlagosan 75 százaléknyi emelkedéssel számoltak, ami megközelítőleg azonos a valós növekedés mértékével.
Nem meglepő módon a jelenleg is fizetési gondokkal küzdők érzik a valósnál nagyobbnak a drágulást, ők úgy vélik, a havonta fizetendő összegek 89 százalékkal nőttek a felvételkor érvényes értékekhez képest. „Ezzel szemben azok a devizahitelesek, akik továbbra is rendben tudják adósságukat törleszteni, a hitelek emelkedését a valósnál valamivel alacsonyabbra becsülik, és átlagosan csak 63 százalékos emelkedéssel számolnak” – mutatott rá Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.
Mi okozta a változást?
A többség ugyanakkor erősen túlbecsüli azt, hogy mekkora szerepet játszott a kamatváltozás a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedésében. A kutatásban résztvevők 57 százalékra becsülik az árfolyam, és 43 százalékra a kamatváltozás hatását, az MNB számításai szerint azonban a törlesztőrészletek emelkedését 70 százalékban a forint gyengülése okozta, és csak 30 százalékban járult hozzá a hitelkamatok emelkedése.
A válaszok között különbség figyelhető meg az alapján, hogy valaki rendelkezik-e devizahitellel, és hogy azt időben tudja-e törleszteni. Azok, akik megőrizték fizetőképességüket, jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak az árfolyamváltozásnak, mint azok, akik jelenleg is nehézségekkel szembesülnek. Előbbiek szerint, 37 százalékban játszott szerepet a kamatváltozás, míg utóbbiak 47 százalékban tulajdonítják ennek a törlesztők emelkedését.
Kinek kellene megoldani?
A felmérés arra is kitért, hogy kinek kellene orvosolnia a devizahitelesek problémáját. Mindössze a válaszadók 18 százaléka gondolja úgy, hogy ez alapvetően jogi probléma, melyet a bíróságoknak kell rendezni, további 16 százalék szerint pedig nincs szükség további mentőcsomagra, a gazdasági növekedés tudná orvosolni a helyzetet. A többség, 61 százalék szerint a bankoknak és a kormánynak közösen kell megoldást találnia. Leginkább a fizetési gondokkal küzdők adnák az állam és a bankok kezébe a helyzet megoldásának kulcsát, a jogi megoldást pedig a forintalapú jelzáloghitellel rendelkezők támogatnák legnagyobb arányban.
A kutatás rávilágít arra, hogy bár a lakosság reálisan látja a terhek emelkedésének mértékét, nincs egységes kép azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi áll a törlesztőrészletek emelkedésének hátterében. A valóság az, hogy a terhek emelkedésének oroszlánrésze a forint gyengülésére vezethető vissza. „A felmérés másik fontos tanulsága, hogy bár a kormány az elmúlt hetekben elsősorban jogi úton keres választ a devizahiteles problémára, a magyarok többsége a megoldást nem a bíróságoktól, hanem elsősorban a bankok és a kormány közös fellépésétől várja” – mutatott rá Sándorfi Balázs.
Nem lesz felső korhatár. 
