A forintosított devizahitelek kamatfelárának rögzítése elemzői becslések szerint 100 milliárd forintos bevételkiesést okozhat a bankoknak éves szinten. Hasonló összegről beszélt a múlt héten a Lízingszövetség konferenciáján Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója megemlítve, hogy ilyen mérvű - évi 3 százalékos ROE-csökkenést – a kamatmarzsokba beszorított bankok önmagukban költségcsökkenéssel nem tudják majd kigazdálkodni, ezért a piac koncentrációja várható.
Mennyit bukik az OTP?
Bár a piacon mindenki ennek a folyamatnak a nyertes oldalára várja az OTP Bankot, ám a forintosítás utáni kamatrögzítés az elemzők szerint a korábbi piaci várakozásnál több, akár 10-20 milliárd forint bevételkiesést okozhat az OTP-nek – írja a Napi Gazdaság. Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője szerint két tényezőből tevődik össze ez a tétel, egyfelől a tőketartozások mértéke csökkenni fog, vagyis eleve kevesebb bevétellel számolhatnak a bankok, illetve ezen az állományon a piaci forintkamatokhoz képest alacsonyabb lesz a kamatfelár. A szakember úgy számol, hogy mindez az OTP-nek 10-15 milliárd forint éves kamatbevétel-kiesést okoz, a marzsok tekintetében pedig 1-2 százalékponttal rombolhatja a törlesztés első időszakában az átlagos kamatmarzsokat az, hogy a piaci kamatoknál kedvezőbb marad a forintosított devizahitelek felára. Ráadásul a fair bankokról szóló törvény értelmében az első kamatperiódus után sem lesz könnyű a piaci szinthez igazítani a felárat. Az egyoldalú kamatmódosítás új szabályozása önmagában - a forintosítástól függetlenül is - legalább 10 milliárd forint bevételkiesést okoz az OTP-nek jövőre - véli Gyurcsik Attila, a Concorde szakembere. Szerinte az eredeti kamatfeláron elszenvedett veszteséget nehéz megbecsülni, hiszen a bankok versenyezni fognak a jó ügyfelekért, ez pedig még tovább nyomhatja a felárat és csökkenti a banki jövedelmezőséget.
(Nagy Márton szerint a rosszabb, a folyósításkor legmagasabb szintre árazott ügyfelekért is folyhat verseny – ezt alátámasztja, hogy a lakáshiteleknél 5,5, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 7 százalékban maximált felár alatt meg lehet maradni, ráadásul az indulás magas kockázata meglehet, épp ezen adósi kör bizonyos tagjainál mérséklődött. Ha mindehhez azt tesszük hozzá, hogy az OTP a piacon korábban a magasabb marzsot alkalmazó hitelintézetek közé tartozott, meglehet, saját felárait kell majd lejjebb vinnie, hogy ügyfeleit megtartsa.)
A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők közül egyedül Miró József, az Erste elemzője nem aggódik: ő az OTP esetében „mindössze" 10 milliárd forintos bevételhatással számol, aminek szerinte nincs nagy jelentősége a bank jövedelmezőségére.
Szlovénia: féláron is lehet bankot venni?
A kedvezőtlen hírek mellett kedvező is van az OTP háza tájáról. Eszerint a korábban rebesgetett 300 millió helyett csak 150 millió eurót ajánlott az OTP Bank a szlovén Nova KBM (NKBM) privatizációs tenderén - értesült a szlovén Dnevnik című lap. A Napi Gazdaság forrása szerint helytálló lehet az információ, mivel a szlovén újság általában a jól értesült források közé tartozik. Az eladásról szóló bejelentés pedig a jövő hónapban kerülhet nyilvánosságra.
A Dnevnik szerint a szlovén állam – amely a közvélemény rosszallása ellenére eltökélt az Európai Bizottság felé vállalt privatizációs folyamat végigvitelében - szeretne magasabb árat kapni, hiszen az új ajánlat már csak a bank könyv szerinti értékének harmada – márpedig az állam 2013-ban több mint 800 millió eurót tolt be az NKBM-be. A lap szerint még mindig az OTP tűnik befutónak, úgy tudják, hogy csak egy igazán komoly ellenfele van a magyar banknak, az pedig az Apollo nevű amerikai befektetési cég.
Az NKBM megvásárlásával egyébként az OTP nem csak a szlovén piacra léphetne be, hiszen a szlovén bankcsoportnak több érdekeltsége is van. Így például a kicsi piaci részesedéssel bíró szerb piacon is erősödhet az OTP, hiszen a szlovénok birtokolják a szintén kicsi – az OTP Szerbia mérlegfőösszegének felét sem kitevő - belgrádi KBM Bankát.
A szlovéniai bankvásárlás mellett Lengyelországban is megjelenhet az OTP – itt a korábbi, a Privátbankár.hu által is közölt hírek szerint a General Electric leánybankja lehet az egyik célpont, ám a magyar bank az egyik legkisebb lengyel pénzintézetet, az FM Bank PBP-t is vizsgálja.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
