Miért viszik a házat? Itt vannak a számok

A kormány szerdai ülésén úgy döntött, meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot a devizahitelesek problémájának végleges megoldásáig - közölte a kormányszóvivő. Giró-Szász András az MTI kérdésére adott tájékoztatásában hozzátette, hogy a kormány az ezzel kapcsolatos javaslatát az országgyűlés elé terjeszti. Miközben mindenki a devizahitelesek megmentése kapcsán tartja fontosnak az intézkedést, a statisztikák mást mutatnak.

Schmidt Zoltán, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) elnökségi titkára a Magyar Nemzet szerdai számában arról beszélt, hogy az eljárások többségét nem lakáshitel-tartozás, hanem rendszerint közüzemi elmaradás vagy kiegyenlítetlen telefonszáma, parkolási díj miatt indítják - a devizahitelekhez kapcsolódó ügyek rendszerint az összes végrehajtás nagyjából egy százalékát teszik ki. Az Intrum Justitia felméréséből is az derül ki, hogy még mindig a telefon- és internetszámlákkal csúszunk meg először.

Az ügyletek tizedénél tűznek ki árverést

Az elmúlt évben 3,6 százalékkal több, összesen 495 226 új végrehajtási eljárás indult, mint 2012-ben – derült ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) statisztikáiból. A kitűzött ingatlan-árverések száma ugyanakkor tavaly 49 533-ra emelkedett, az egy évvel korábbi 34 784-ről, ám látni kell, hogy így is csak a tárgyévben megindított eljárások 10 százalékában került sor ingatlan-árverés kitűzésére, ami alacsonyabb érték, mint amit 2007 és 2009. között jegyez fel a statisztika, amikor 11,21-14,60 százalék közötti értéket mutatott az aránypár.

A mostani megugrás kapcsán ugyanakkor látni kell, hogy ez összefüggésben lehet a végrehajtási eljárások új, egyszerűsített törvényi szabályozásával – szemmel látható, hogy a végrehajtások száma 2010-től emelkedett látványosan – a legkomolyabb megugrást 2010-ben és 2011-ben jegyezte fel a kamara. Ugyanakkor az MBVK korábbi tanulmányából látható, hogy a végrehajtási eljárást megkezdésétől az ingatlan árverés kitűzéséig is 5,5-30 (!) hónap telik el, így jó eséllyel a tavaly kitűzött árverések a korábbi években indultak. (Az MBVK statisztikái szerint egyébiránt a végrehajtás kezdeményezéséig is 6-24 hónap telik el, azaz a tavaly árverés kitűzéséig jutó ügyek között akár 2009-2010-ben indult is lehet.)

2012: 234 kilakoltatás

Ugyancsak beszédes a végrehajtói statisztika annak fényében, hogy a kitűzött ingatlan-árverések számához viszonyítva rendkívül alacsony a ténylegesen értékesített ingatlanok száma: a 2013-as végleges adatok még nem állnak a kamara rendelkezésére, ám 2012-ben mindössze 2839 ingatlant értékesítettek árverés keretében, ami kevesebb, mint az adott évben indult eljárások 0,6 százaléka.

Az árverés kitűzését követően ugyanis az adósok a legtöbb esetben kifizetik a tartozást, vagy egyezséget kötnek a hitelezővel – a késői ébredést bizonyítja, hogy a kitűzött ingatlan-árveréseknek mindössze 8,1 százalékában kerül sor árverési értékesítésre.

Az MBVK statisztikái szerint 2012-ben az árverésen értékesített 2839 ingatlanhoz képest összesen 234 esetben került sor kilakoltatásra, azaz az elárverezett ingatlanok 8,2, a megindított végrehajtásokhoz viszonyítva pedig csak 0,049 százalékban kerül sor kilakoltatásra. Az MBVK statisztikái szerint a késedelembe esés időpontjától számítva 13,5 hónaptól akár 64 hónap is eltelhet addig, ameddig az adós az ingatlanát elveszíti (kilakoltatják).

Ez idő alatt azoknak az adósoknak, akik meg kívánják oldani a helyzetüket igen sok lehetőség áll a rendelkezésére. Szóba jöhet az ingatlan szabadpiacon történő értékesítése, az ingatlan alacsonyabb értékűre cserélése. Meg lehet egyezni a végrehajtást kérővel az eljárás megindulása előtt és az eljárás bármely szakaszában. Lehetőség nyílik helyi támogatások, segélyek igénybevétele – az ingatlan adásvételek esetében például a települési önkormányzatoknak elővásárlási joguk van.

A banki ingatlanok háromnegyede az Eszközkezelőbe tart

Hogy messze nem a bankok a végrehajtási eljárások fő szereplői, azt a Magyar Nemzeti Bank kényszerértékesítési statisztikái is mutatják. Az MNB szerint a pénzintézetek 2011. IV. negyedéve és idén március 31. között összesen 33599 lakást jelöltek ki kényszerértékesítésre. Ugyanakkor a kormány és a hitelező bankok közötti kényszerértékesítési kvótákat – amely 2014-re a bankok összes fedezeti ingatlanjának 5 százalékában lett megállapítva – 2012. II. negyedéve óta (akkor 84 százalékos volt a mutató) legfeljebb 75 százalékig használták ki.

Az idei első negyedévben a kijelölhető ingatlanok 74 százalékát jelölték kényszerértékesítésre a bankok – a 6494 kijelölhető lakás helyett 4783 került fel a listára. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a kényszerértékesítésre jelölés nem feltétlenül az ingatlan árveréséhez vezető út kezdete: a szabályozás szerint a legutóbbi időkig a pénzintézetek ügyfelei azért kérhették a bankokat, hogy vegye fel ingatlanukat a kvótába, hogy megnyíljon a lehetőség a lakás/ház felajánlására a Nemzeti Eszközkezelő rendszerébe.

A tavalyi adatok szerint az év közben a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanokból értékesített 5394 ingatlan háromnegyed, 4032 ingatlant az Eszközkezelő (NET) vásárolt meg. További 22,7 százalékot, 1227 ingatlant az adós önmaga értékesített és csak 234 esetben került sor arra, hogy a bank végül (árverésen vagy más úton) maga értékesítette volna az ingatlant. Bár 2013-as adatok nem állnak rendelkezésre az ingatlan-árverésekről, ám ha elfogadjuk Schmidt Zoltán azon véleményét, hogy az arányok nem változtak komolyan és a 2012-es 2 839 árverésen értékesített ingatlanhoz mérjük a banki értékesítés arányát, ismét azt láthatjuk, hogy az ingatlan árverések alig 10 százaléka hozható összefüggésbe banki jelzálog-tartozással.

Miután a kilakoltatások és a bankok által árverésen (és más úton) kényszerértékesített ingatlanok száma közel azonos, az is látható, hogy a kilakoltások sem egyértelműen a bankokhoz köthetőek.