A 2010 óta veszteséges magyar bankrendszer az idén elérheti a fedezeti pontot és 2019-re a régióban tevékenykedő kereskedelmi bankokkal összemérhető nagyságrendű nyereséget mutathat ki - jelentette ki Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban.
|
| Nagy Márton a Privátbankár.hu konferenciáján |
Az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyarországi kereskedelmi bankoknak a devizahitelek forintosítása és a magáncsőd intézményének a bevezetése miatt az idén még nehézségekkel kell számolniuk. Az elmúlt négy évben negatív tőkearányos eredmény viszont három-négy éven belül plusz 10-12 százalékra emelkedhet - közölte, ami megfelel a Bloomberg kimutatásai szerint a régióban, például Lengyelországban átlagosnak tekinthető szintnek.
A Bloomberg az Európai Központi Banktól (EKB) adataira hivatkozva közölte, hogy a magyar kereskedelmi bankok tőkearányos nyeresége (ROE) 2014-ben mínusz 27 százalékra esett az előző évi mínusz 0,4 százalékról. A 2011 óta negatív mutatóval szemben Lengyelországban plusz 10,6 százalék, a Cseh Köztársaságban 12,7 százalék, Szlovéniában 4,3 százalék tőkearányos nyereség áll.
Az Európában legmagasabb banki különadóval, valamint a tisztességtelen devizaalapú jelzáloghitelezési gyakorlat miatt kártérítési kötelezettséggel terhelt magyar bankrendszer jövedelmezőségi pályája Nagy Márton szerint javulást mutat.
Orbán nyugtató szavai
A kereskedelmi bankok vezetői maguk is bizakodóbbakká váltak Orbán Viktor miniszterelnök februárban a banki különadók fokozatos csökkentésére és kiszámíthatóbb politika folytatására tett ígérete óta.
A Magyar Bankszövetség adatai szerint a hitelezők az elmúlt öt évben 8,5 milliárd dollárt fizettek ki adók, bankadó és különféle egyéb díjak formájában. A kormány az eszközarányos banki adót az idei 0,53 százalékról jövőre 0,31 százalékra mérsékli, majd 2017-ben és 2019-ben tovább csökkenti.
Jövőre már jobb lesz?
Az elkövetkező években egyre kevesebb irányítási beavatkozásra kell számítani a szabályozó szervek részéről - jelentette ki Nagy Márton. 2016 lehet az első év, amikor a bankok számottevő nyereségre tesznek szert, jórészt a banki különadók csökkentésének köszönhetően - tette hozzá.
A bankrendszernek még mintegy 250 ezer devizaalapú autóhitelt kell forintosítania nagyjából egymilliárd euró összértékben, valamint fel kell dolgoznia a nem teljesítő jelzáloghitelek terheit. Számítani kell emellett a hitelezési gyakorlat szigorúbb felügyeletére is - hívta fel a figyelmet a jegybank ügyvezető igazgatója.
Be kell szállni a kártérítésbe
A magyar bankrendszernek hozzá kell járulnia az idén lebuktatott három brókercég által az ügyfeleknek okozott kár rendezéséhez is. A hitelezők befizetései az országos betétbiztosítási alaphoz az idei 17 milliárd forintról jövőre 33 milliárd forintra emelkednek - közölte Nagy Márton, jelezve, hogy a befizetések megemelt szintje az elkövetkező tíz évben fenn fog maradni. Az egyik brókercég károsultjainak a kompenzálására létrehozott speciális alapba fizetendő további 100 milliárd forintot a cég eszközeiből valószínűleg vissza lehet majd szerezni - mondta.
Kivezetik az nhp-t
A jegybank 2016-ban kezdi meg, de csak nagyon óvatosan és fokozatosan a növekedési és hitelprogram kivezetését - közölte Nagy Márton. Annak függvényében, hogy a kereskedelmi bankok maguk milyen ütemben fognak hozzá a saját forrásból finanszírozott hitelezéshez, a jegybanki program kivezetése valószínűleg tovább fog tartani egy évnél - jegyezte meg. A jegybank eddig már 2,75 ezer milliárd forintot bocsátott kamatmentesen a kereskedelmi bankok rendelkezésére kis- és középvállalatok számára 2,5 százalékban maximált kamattal nyújtott hitelek finanszírozására.
Évi 1 millió forint a közszférában dolgozóknak. 
