Januárban tovább nőtt az új árfolyamgát szerződések száma, miután a decemberi 1343 új szerződés is már jelentős növekedést mutatott a korábbi hónapok néhány száz darabos számához viszonyítva. A szerződéskötések azután élénkültek meg, hogy a parlament november 5-én a konstrukció belépési feltételeinek könnyítéséről döntött, így a rögzített árfolyammal a korábbi 90 nap helyett a 180 napos késedelemben levők, a 20 millió forintnál nagyobb devizahitelt felvevők, illetve fizetéskönnyítő program hatálya alatt állók is élhetnek.
Mi az árfolyamgát? Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. |
Az MNB adatai szerint 2012. áprilisa óta összesen 168 961 új árfolyamgát-szerződést kötöttek meg. A megnyitott, aktív gyűjtőszámlák száma január végén elérte a 163 451 darabot, ebből 159 251 darab a hitelintézeteknél, 4200 darab pedig pénzügyi vállalkozásoknál volt.
A gyűjtőszámlák száma azért kevesebb, mint a megkötött szerződéseké, mert az előbbieket a szerződéskötések után, egy későbbi időpontban nyitják meg. A megkötött szerződések közül csak azok lépnek életbe, amelyek esetében a hiteladós legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelel a törvényi feltételeknek. A gyűjtőszámlahitel-számlák darabszámát és állományát az időközben lejáró, kifutó hitelek is csökkentik.
A hitelintézeteknél 486 ezer darab lakossági deviza jelzáloghitel szerződés volt január végén, a megnyitott gyűjtőszámlák aránya ezekhez képest 33 százalék volt. Január végén a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsön állomány 1408 milliárd forintra rúgott, ebből 1358 milliárd forint a hitelintézeteknél, 50 milliárd forint a pénzügyi vállalkozásoknál volt. A hitelintézeteknél ez az összes lakossági deviza jelzáloghitel állomány 37 százaléka.